A NATO megalapításának 75. évfordulóján rendezett külügyminiszteri csúcson áprilisban személyesen jelent meg Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminiszter és Patriot légvédelmi rendszert kért a védelmi szövetségtől. Ugyanezt tette – még határozottabban – egy héttel később Volodimir Zelenszkij elnök is a Három Tenger kezdeményezés éves találkozóján Vilniusban, szintén személyesen, majd ezen a héten az uniós csúcson is, immáron videókapcsolaton keresztül. Az indok világos, Ukrajna védelmi képességei súlyos állapotban vannak, az orosz ballisztikus rakétákkal szemben pedig csak a Patriot az, ami hatékony védelmet nyújthat. Németországtól már kaptak is ilyen fegyvereket és továbbiak várhatóak Berlintől, amit az ukrán elnök szerdán meg is köszönt.
Patriot rendszerrel Németországon kívül Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Svédország rendelkezik. Ezen országok közül a skandináv az, amely – bár közvetlenül nem határos Oroszországgal – földrajzilag leginkább kitett az orosz fenyegetettségnek. A Samnytt internetes hírportál értesülései szerint egyre nagyobb a nyomás Stockholmon, hogy mondjon le ezen légvédelmi rendszereiről és adja át azt teljes egészében Kijevnek. A brüsszeli csúcson Kaja Kallas észt miniszterelnök teljesen nyíltan ki is mondta, a Patriottal rendelkezők országokra nyomást helyeznek.
Sorra vettük azokat a vezetőket, akiknek van védelmi rendszerük, és arra kértük őket, hogy küldjék őket Ukrajnába. Ez ezeknek az országoknak a döntése, de a nyomás természetesen nagy
– mondta. Szerinte az EU-s országoknak nincs ezen rendszerekre akkora szüksége, mint Ukrajnának. A kis balti ország kormányfőjére azért is érdemes odafigyelni, mert a NATO-főtitkári pozíció egyik esélyes jelöltjeként emlegetik Brüsszelben. Hasonlóképpen nyilatkozott az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Josep Borell korábban azt mondta, hogy megfelelő számú rakétarendszerrel rendelkeznek uniós országok, ki kell söpörni a készleteket, és el kell küldeni őket Ukrajnába. Az uniós csúcson jelen volt szerda-csütörtökön Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is Brüsszelben, de újságírók kérdéseire nem reagált azzal kapcsolatban, hogy a svéd kormány fontolóra veszi-e a Patriotok átadását.
A közel száz vadászgépből álló JAS Gripen flotta után a Patriot rendszerek a svéd haderő legdrágább eszközei, mintegy 35 milliárd svéd koronába (1200 milliárd forint) kerültek.
Svédország eddig is nagyvonalúan támogatta fegyverrel és pénzzel Ukrajnát, ennek köszönhetően például a páncélos védelme már-már kimerült, ugyanis nagy számban küldött tankokat és önjáró lövegeket Kijevnek. Ugyanakkor jelentős segítséget nem jelentett a felajánlás a hadban álló országnak, a tankok hetven százalékát már elveszítették az ukránok a csatatéren.
A Samnytt szerint, ha átadnák a Patriot rendszereket, akkor védtelenné válna skandináv ország egy esetleges katonai csapással szemben, egy ilyen lépés egyben azt is jelentené, hogy meredek megemelkedne a támadások lehetőségének esélye Svédország ellen.
Borítókép: A Patriot légvédelmi rendszer rendkívül drága, és kevés országnak van ilyen fegyvere (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Philipp Schulze)
Orosz–ukrán háború
