Védelmébe vette a méhlegelőket Budapest főtájépítésze

Bardóczi Sándor megindokolta, miért van szükség Budapest-szerte méhlegelőkre.

2024. 05. 03. 15:39
Budapest, 2021. május 24.
Méhlegelõ feliratú tábla jelzi a Rákóczi híd töltésén, hogy a területen mézelõ és virágport adó, a méhek táplálékául szolgáló évelõ és egynyári virágok vannak. A méhek és más rovarok életterének megõrzése érdekében a Fõvárosi Kertészet Nonprofit Zrt. (FÕKERT) Budapesten, 22 különbözõ területen, összesen 28 hektárnyi területet jelölt ki kaszálatlan, vadvirágos rétnek.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû  különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi  igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Róka László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb videóval jelentkezett Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A videóban Bardóczi elmondta, miért van égető szükség a méhlegelőkre, amelyek az elmúlt években sokaknak megkeserítették a mindennapjait. A toklászok ugyanis beleakadtak a kutyák szőrébe, és az emberek ruházatába is előszeretettel másztak bele. 

Nagy problémája a Gellért-hegynek, hogyha leesik egy kis csapadék, akkor az gyakorlatilag elönti az utat. Ha magasabbra hagyjuk itt a gyepet, akkor azzal azt segítjük elő, hogy ezt a víz megragadjon a hegyen, és itt fog elpárologni, ezzel hűtve a nyári napokon a várost

– jelentette ki Bardóczi, majd elárulta, hogy ha magasra hagyják a gyepet, azzal segítenek érvényre jutni azoknak a kétszikű, virágos növényeknek, amiket egyébként a kaszálással nem engednének virágozni, így pedig hosszú távon ezek a területek vadvirágos rétté alakulnak. 

A méhlegelőprogram nem arról szól, hogy az összes területet használatlanul hagyjuk. A természetvédelmi érdekek ugyanis sokkal fontosabbak annál, mint hogy golfpálya minőségű gyepet hozzunk létre

– zárta értekezését a főtájépítész, aki azonban azt elfelejtette elmondani, hogy 

számos, méhlegelőnek meghagyott területen az allergiás reakciókat kiváltó növényeknek is lehetőségük van a növekedésre, amelyek így megkeserítik a közelben élő vagy gyalogló allergiás személyek mindennapjait. 

Egy korábban nyilvánoságra került posztjában Bardóczi már tudományos alapokra helyezte, miért van kirívó szükség arra, hogy a budapestieknek éveken keresztül gaztengerben kelljen élniük, remélve, hogy egyszer virágos rét nő a toklászokkal teli rengetegben. A főtájépítész ugyanis elárulta, hogy hazánkban nincsenek megfelelő mennyiségű őshonos virágmagkészletek ahhoz, hogy 30 hektárnyi területet be lehessen velük vetni, ezért a természetre bízták a virágmagok területre szállításának feladatát.

Vagyis Bardóczi Sándor szakmai véleménye szerint az elmúlt öt évben a budapestiek arra vártak, hogy a forgalmas utak között található elválasztósávokban és a parkokba a szél és a madarak kellő mennyiségű őshonos virágmagot hordjanak. 

 

Borítókép: Méhlegelő (Forrás: MTVA/Bizományosi: Róka László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.