Kína rakétát küld a Hold túloldalára + videó

A Hold istennőjéről elnevezett szonda a világon elsőként a Holdnak a Földről nem látható oldalán fog mintákat gyűjteni.

2024. 05. 03. 15:37
Hszicsang, 2023. július 27.
A Hosszú Menetelés 2D hordozórakétával felbocsátanak három darab Jaokan-36 típusú mûholdat a Szecsuán tartományban lévõ hszicsangi mûholdfelbocsájtó központból 2023. július 27-én.
MTI/EPA/Hszinhua
Fotó: Csang Jing-csian
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Csang-o-6 szondát szállító, személyzet nélküli rakéta helyi idő szerint délután, három perccel fél hat előtt indult útjára a kínai Wenchang űrrepülőtérről, hogy a Hold túloldaláról – vagyis arról az oldaláról, amely a Földről nem látszik – mintákat gyűjtsön. 

Az 53 napos küldetés célja, hogy mintegy két kilogrammnyi holdi mintát hozzon a Földre elemzésre.

 

A Hold túloldala vastagabb, régebbi kéreggel rendelkezik, mint a közeli oldal, és több kráter is található rajta, amelyeket kevésbé borítanak ősi lávafolyamok, hívja fel rá a figyelmet a BBC.

A tudósok azt remélik, hogy így könnyebb lesz olyan anyagokat gyűjteni, amelyek fényt deríthetnek a Hold kialakulásának mikéntjére.

Ge Ping, a kínai Holdkutatási és Űrmérnöki Központ igazgatóhelyettese az indítás előtt újságíróknak kiemelte, hogy „a Csang-o-6 először fog mintákat gyűjteni a Hold túlsó oldaláról.”

A szonda a Hold istennőjéről és a kínai mitológia egyik legnépszerűbb alakjáról, Csan-óról kapta a nevét.

A Csang-o-6 várhatóan a Holdon, a déli-sarki Aitken-medencében fog leszállni, amely hatalmas mélyedés, 2500 km széles és akár 8 km mély is lehet. Ezután egy fúró és egy mechanikus kar segítségével holdi talajt és kőzeteket fog gyűjteni, valamint kísérleteket is fog végezni – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

Az indítás az első a három, személyzet nélküli Hold-küldetés közül, amelyet Kína ebben az évtizedben tervez. A Csang-o-7 a Hold déli pólusán kutat majd víz után, a Csang-o-8 pedig egy tervezett bázis, a Nemzetközi Holdkutató Állomás műszaki megvalósíthatóságának megállapítására tesz kísérletet. Elődje, a Csang-o-5 a 2020. decemberi visszatérésekor a Holdról az eddig gyűjtött legfiatalabb lávamintákat hozta magával.

A pénteki felszállás az Egyesült Államokkal versengő Kína űrkutatási programjának legújabb állomását jelenti. Öt évvel ezelőtt Kína volt az első ország, amely egy szondával tudott landolni a Hold túlsó oldalán. Célja, hogy 2030-ra az első űrhajósait a Holdra juttassa, és szondákat küldjön a Marsra és a Jupiterre is, hogy mintákat gyűjtsenek. 

Borítókép: A Hosszú Menetelés 2D hordozórakétával felbocsátanak három darab Jaokan-36 típusú műholdat a kínai Szecsuán tartományban lévő hszicsangi műholdfelbocsátó központból 2023. július 27-én (Fotó: MTI/EPA/Hszinhua)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.