Az elmúlt két évben az európai politikai elit megállás nélkül arról beszélt, hogy teljesen le kell válni az orosz gázról – mondta el közösségi oldalán Hortay Olivér.
A Századvég klíma- és energiaügyi üzletágvezetője úgy fogalmazott: mostanra világossá vált, hogy az amerikai beszerzések éppen úgy politikai korlátokba ütköznek mint az orosz szállítmányok és hogy az árak a körülmények figyelembevételével nem képesek a válság előtti szintre süllyedni ezért az európai orosz gázvásárlások csendben újra emelkedésnek indultak.
A nyugat-európai kormányok az ukrajnai háború kitörése óta igyekeznek csökkenteni az Oroszországtól való energiafüggőségüket. A Reuters adatelemzése szerint a korábban csővezetéken az Európai Unióba szállított orosz gáz több mint tizedét az uniós kikötőkbe szállított cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.
Az emelkedés részben az árengedményeknek köszönhető, mondják ipari és kereskedelmi források.
A Novatek orosz magántermelő tavaly a világ más részein lévő vevők által elutasított, csökkentett árú szállítmányokat értékesített az EU-ba, míg az állami tulajdonú Gazprom növelte az új Portovaya LNG-projektből származó exportját, ellensúlyozva a csökkenő csővezetékes szállításokat nyugat felé.
Az orosz gáz kivonása nem egyszerű folyamat. Sok országot hosszabb távú szerződések kötnek, amelyeket nehéz felbontani. Ráadásul a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes uniós országok szemet hunynak afelett, hogy az európai kikötőkön keresztül más célállomások felé tart orosz cseppfolyósított földgáz.
Az EU legnagyobb importterminál-flottájának otthont adó Spanyolország, amely korábban nem importált csővezetékes orosz gázt, a tengeri orosz szállítások első számú reexportőrévé vált.
Az uniós statisztikák és a Reuters számításai szerint az LNG növekedése az orosz gáz részesedését az EU gázellátásában újra 15% körülire emelte, miután a Gazprom csővezetékes importja a háború óta az EU gázellátásának 37 százalékáról 8,7 százalékra esett vissza.
A Kpler adatelemző cég szerint Oroszország tavaly több mint 15,6 millió tonna (mt) orosz LNG-t küldött az uniós kikötőkbe, ami növekedés 2022-hez képest, és 37,7 százalékos ugrás 2021-hez képest.
A nyugat-európai kormányok az ukrajnai háború kitörése után, 2022 februárjában szankciókat vezettek be az olajra, de a földgázra nem. Ehelyett az Európai Bizottság az összes orosz üzemanyagimport önkéntes kivonására szólított fel 2027-ig.
Azonban valójában Moszkva volt az, amelyik úgy döntött, hogy elkezdi a szállítás leállítását a kontinensre érkező gázvezetékeken – ezzel próbálta megfosztani Ukrajna szövetségeseit az egyik legfontosabb energiaforrástól.
Ennek ellenére tavaly még mindig Oroszország adta az EU gázimportjának mintegy 15 százalékát, még akkor is, amikor a kontinens növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát olyan helyekről, mint az Egyesült Államok, Norvégia, Líbia és Algéria. Sőt, olyan országok, mint Belgium és Spanyolország még 2023-ban is növelték a Moszkvából származó gázvásárlásaikat.
Oroszország a szankciók ellenére is tarol az energiapiacon
Októberben az orosz gáz részesedése 59,14 százalék volt a török importban, az orosz kőolaj pedig 49,93 százalékát tette ki a fogyasztásnak.
A nyugati szankciók miatt ráadásul Oroszország kedvezményes tarifával árulja az olajat – írta lapunk korábban.
Ausztria ellátásában pedig az orosz gáz aránya elérte a 98 százalékot. Az azért visszás, mert a háború előtt is csak nyolcvanszázaléknyit importáltak, és a zöldpárti energiaügyi miniszter azóta másról sem beszél, mint a függetlenedésről. Ez azt jelenti, hogy az EU továbbra is a Kreml zsebét tömi az orosz gáz vásárlásával. A Center for Research on Energy and Clean Air szerint az EU gázfizetései Oroszországnak az elmúlt két évben meghaladták a 80 milliárd eurót.
Az üzlet fontosabb, mint a környezetvédelem
A csővezetékes importról az LNG-importra való átállásnak jelentős környezetvédelmi költségei vannak, mivel az üzemanyag gázosításához, szállításához és újra cseppfolyósításához energiára van szükség – ez a tendencia ellentétes az EU azon céljával, hogy 2050-re elérje az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.
A szállítási nyilvántartások csak a rakományok korábbi rendeltetési helyét mutatják, nem a származási helyet. Ezért a Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában partra szállított cseppfolyósított földgázról lekerül az orosz felirat, mielőtt a belföldre szállítják vagy más hajókra rakodják át.
2023 végén a független kereskedők megawattóránként (MWh) egy euró (1,07 dollár) kedvezménnyel árultak orosz gázt a spanyol piacon, tehát olcsóbban, mint az európai referenciaár, a TTF – közölték iparági és kereskedelmi források a Reuters hírügynökséggel.
Ez nagyjából 920 ezer eurós megtakarítást jelent egy átlagos, 41 millió eurós rakományon azonnali áron – mutatják a számok.
Az értékesítési adatok magánjellegűek, de a hajókövető műholdak szerint négy svájci kereskedelmi cég 1,3 millió tonna orosz LNG-t vásárolt és adott el Spanyolországban tavaly. Ez a Gunvor, a MET, az ENET és a DXT.
Franciaország tavalyi 3,6 millió tonnányi orosz LNG-importja a nettó export 41 százalékát tette ki.
Belgium mintegy 4,8 millió tonna orosz LNG-t importált, ami majdnem kétszerese annak, mint amennyit Hollandiába szállított. Ezek a számítások nem tartalmazzák az átrakodást, amikor az LNG hajót cserél egy uniós kikötőben, mielőtt továbbhajózik.
Németország – amely nem importál közvetlenül orosz gázt – a végső célállomás.
