A fenti példa alapján a nyugati szankciók, amelyek Oroszországot hivatottak ellehetetleníteni, inkább csak a kapcsolatok átrendezéséhez vezetnek, nem azok megszűnéséhez. Korábban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésen, hogy az orosz kőolajexport 80 százaléka áttevődött Indiába és Kínába.
Az Európai Unió eddig 12 oroszellenes szankciós csomagot vezetett be, és a háborúnak még mindig nincs vége.
Az intézkedések eredményességét már régóta vizsgálják szakértők, nemrégiben a Politico brüsszeli hírportál is alátámasztotta a magyar kormány álláspontját, miszerint a szankciók többet ártanak az európai gazdaságnak, mint Moszkvának. A tagállamok között ugyanis nincs egyhangú egyetértés az uniós Oroszország-politikával kapcsolatban, így az intézkedések betartása a kormányokon múlik. A Politico feltette a kérdést, vajon az Európai Unióban megvan-e egyáltalán a politikai akarat a szankciók betartására, a válasz pedig szerintük nemleges.
