Irán szombat este több mint háromszáz rakétát és drónt lőtt ki izraeli célpontokra, megtorlásul a szíriai fővárosban, Damaszkuszban lévő iráni konzulátus épülete elleni izraeli támadásért.
Izrael szövetségesei haladéktalanul a védelmére keltek: a brit és az amerikai légierő, valamint Franciaország is segített kivédeni a légicsapásokat, írta a Focus.
Az a tény, hogy a jordániai légierő is Izraelt támogatta, nagy figyelmet keltett. A szomszédos ország megnyitotta légterét az izraeli és amerikai repülőgépek előtt, és a jelek szerint a légterét megsértő drónokat is lelőtte. A Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a jordániai lakosok tömeges aktivitást észleltek a légtérben. A közösségi médiában képek keringtek egy, a fővárostól, Ammántól délre lelőtt drón maradványairól.
„Ráadásul az Öböl-államok, köztük Szaúd-Arábia közvetett szerepet játszhattak, mivel nyugati légvédelmi rendszereknek, légi felügyeletnek adtak otthont – ezek mind elengedhetetlenek a művelethez” – írja a brit The Economist.
Az arab államok kiállnak Izrael mellett az iráni támadás után
Egyes kommentátorok azonnal ünnepelték az arabok részvételét, és hangsúlyozták, hogy ez azt bizonyítja, hogy az izraeliek és az arabok képesek együttműködni, és hogy Izrael nincs egyedül a Közel-Keleten.
Irán támadásai a világ minden tájáról újabb támogatókat gyűjtöttek Izrael mögé, köztük olyan befolyásos arab államokat, amelyek kritikusan viszonyulnak Izrael gázai offenzívájához, de mégis támogatják az iráni dróncsapásokra adott választ
– mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője.
Jordánia egy példa: a kormány rendkívül kritikusan viszonyul Izrael Gázai övezetben végrehajtott akcióihoz. Jordánia minden ötödik lakosa palesztin származású, beleértve a királynét is, és az elmúlt hetekben egyre ellenségesebb tüntetések voltak Izrael ellen.
Ugyanakkor Jordánia – amelynek közös határa van Izraellel – őrködik az al-Aksza mecset és a jeruzsálemi Templom-hegy felett, amely a muszlimok, zsidók és keresztények számára az egyik legfontosabb hely, és együttműködik az izraeli hatóságokkal – bár többnyire a színfalak mögött. Ugyanakkor az USA is fontos szövetségese az országnak.
Jordániának tehát számos egymással versengő érdek között kell egyensúlyoznia, és biztosítania kell az ország politikai stabilitását és védelmét. A kormány gyorsan tisztázta, hogy az Izraelnek nyújtott támogatás egyben önvédelmi aktus is.
„Néhány, a légterünkbe tegnap este behatoló objektumot azért fogtunk el, mert veszélyt jelentettek a lakosságunkra és a sűrűn lakott területekre”
– áll a hatóságok közleményében
Izrael támogatása Szaúd-Arábia érdeke?
Jordániához hasonlóan Szaúd-Arábia is megpróbál egyensúlyt teremteni saját érdekei és a nemzetközi szövetségek között a gázai konfliktusban tanúsított magatartásával.
A gazdag Öböl menti állam és Izrael éppen azon dolgoztak, hogy normalizálják a kapcsolatukat, amikor október 7-én a Hamász megindította a támadását. A terrortámadásban mintegy 1200 ember halt meg Izraelben. Az elmúlt hónapokban pedig több mint 33 000 ember hunyt el Izrael ezt követő katonai offenzíváiban a Gázai övezetben. Szaúd-Arábiának ezért fenntartásai vannak a zsidó állammal való kapcsolataiban.
A szaúdi kormány támogatja a gázai tűzszünetet, és bírálja Izrael fellépését a tengerparti övezetben. Bennfentesek azonban zárt ajtók mögött azt mondják, hogy Szaúd-Arábia továbbra is érdekelt az Izraellel való kapcsolatainak javításában.
Iráni-izraeli konfliktus
