Ezért támogatják az arab államok Izraelt Iránnal szemben + videó

Irán rakétatámadása után néhány arab állam kiállt Izrael mellett. Az olyan országoknak, mint Jordánia és Szaúd-Arábia, számos oka van erre.

Morteza Nikoubazl Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: NurPhoto/AFP

A különleges reggeli imák után a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben 2024. április 10-én. (Fotó: AFP/Ahmad Gharabli)

Jordániának tehát számos egymással versengő érdek között kell egyensúlyoznia, és biztosítania kell az ország politikai stabilitását és védelmét. A kormány gyorsan tisztázta, hogy az Izraelnek nyújtott támogatás egyben önvédelmi aktus is.

„Néhány, a légterünkbe tegnap este behatoló objektumot azért fogtunk el, mert veszélyt jelentettek a lakosságunkra és a sűrűn lakott területekre” 

– áll a hatóságok közleményében

Izrael támogatása Szaúd-Arábia érdeke?

Jordániához hasonlóan Szaúd-Arábia is megpróbál egyensúlyt teremteni saját érdekei és a nemzetközi szövetségek között a gázai konfliktusban tanúsított magatartásával.

A gazdag Öböl menti állam és Izrael éppen azon dolgoztak, hogy normalizálják a kapcsolatukat, amikor október 7-én a Hamász megindította a támadását. A terrortámadásban mintegy 1200 ember halt meg Izraelben. Az elmúlt hónapokban pedig több mint 33 000 ember hunyt el Izrael ezt követő katonai offenzíváiban a Gázai övezetben. Szaúd-Arábiának ezért fenntartásai vannak a zsidó állammal való kapcsolataiban.

A szaúdi kormány támogatja a gázai tűzszünetet, és bírálja Izrael fellépését a tengerparti övezetben. Bennfentesek azonban zárt ajtók mögött azt mondják, hogy Szaúd-Arábia továbbra is érdekelt az Izraellel való kapcsolatainak javításában.

Az iráni külügyminisztérium által készített fotón Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter és Faisal bin Farhan herceg szaúdi külügyminiszter 2024. március 5-én Dzsiddában találkoztak (Fotó: AFP/Iráni Külügyminisztérium)

Irán és az Öböl-államok – évtizedes konfliktus

Akár Izrael érdekében avatkoztak be a hétvégén, akár nem, a szaúdiaknak számos más okuk is van arra, hogy az iráni rakétákat leszedjék az égről.

A Közel-Kelet évtizedek óta megosztott vallási vonalon. Az olyan államok, mint Irak, Szíria és Libanon viszont soknemzetiségűek és sokvallásúak, ahol a síiták és a szunniták, valamint más vallások és számos etnikai csoport keveredik. Itt jönnek a képbe Irán szövetségesei. 

Ezek olyan síita muszlim szervezetek, amelyeket Irán anyagilag, katonailag, logisztikailag és bizonyos mértékig még szellemileg is támogat. Ide tartoznak a jemeni húszi lázadók, a túlnyomórészt síita milíciák szövetsége Irakban és a libanoni Hezbollah politikai és katonai ága.

A Hamász is közéjük tartozik – még akkor is, ha a palesztinok többségéhez hasonlóan túlnyomórészt szunnita.

Ezek a csoportok részt vettek a hétvégi támadásban – Jemenből, Irakból és Szíriából lőttek rakétákat Izraelre. Meg nem erősített jelentések szerint az Irakban állomásozó amerikai hadsereg megsemmisítette a kilőtt rakéták egy részét.

Az a tény, hogy ennyi minden forog kockán, a regionális szereplőket arra ösztönözheti, hogy közvetítsenek az ellenfelek között a konfrontáció lezárása érdekében

– hangsúlyozza Masoud Mostajabi, az Atlantic Council amerikai agytröszt közel-keleti programjának igazgatója egy friss elemzésében.

Borítókép: Egy iráni férfi palesztin sállal rejti el az arcát, miközben Irán IRGC UAV-ját és Izrael elleni rakétatámadását ünnepli Teherán belvárosában 2024. április 14-én (Fotó: NurPhoto/AFP/Morteza Nikoubazl)