Loptunk, csaltunk, hazudtunk – mondta a CIA egykori vezetője

Mike Pompeo, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori igazgatója és volt külügyminiszter arról beszélt egy videóban, hogy bár az akadémián még nem szabad eltűrni sem, ha valaki lop, csal vagy hazudik, a valóságban ez nagyon nem így van, és mindent megtettek, amit nem lehetett. A CIA az elmúlt években több megkérdőjelezhető döntést hozott, a mélyre ásva azonban kiderül, hogy a hatalom áll ezek mögött.

2024. 04. 05. 5:16
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem tudni, hogy Mike Pompeo, a CIA egykori igazgatója és amerikai külügyminiszter mire gondolhatott, amikor arról beszélt, hogy a CIA-nál loptak, csaltak, hazudtak, hiszen ez szakmaiatlan és sok kérdést vet fel – mondta el lapunk megkeresésére Földi László titkosszolgálati szakértő.

Két lehetőség van: ha arra gondol, hogy a CIA, mint szervezet, olyan cselekményeket hajtott végre, amiket erkölcsi értelemben lehet lopásnak, csalásnak nevezni, azért meglepő, mert a hírszerzés törvényi felhatalmazással operatív érdekből az adott ország biztonságáért átlépheti a szabályokat, de csak kontroll alatt – magyarázta a szakértő.

– Ha a szervezet elkövet egy ilyen cselekményt, azt a politikusokkal, a politikával egyeztetni kell, például hogy milyen megoldásokat igényel, mire van szükség, a civil világ moráljához képest mennyire térjenek el a teendők – tette hozzá. Azonban ha a második lehetőséget nézzük, azaz,  ha arra gondolt, hogy a szolgálati ideje alatt köztörvényes bűnöket követtek el a tudtával, esetleg ő is, akkor az elkövetőket felelősségre kellene vonni – jelentette ki Földi László.

A CIA az elmúlt években több megkérdőjelezhető döntést hozott, jobban fogalmazva, nem is a hírszerzés, hanem a hatalom. Az egyik legnagyobb tragédia talán Irakban történt, amikor állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek miatt támadtak az amerikaiak, csakhogy a fegyverekről kiderült, hogy nem is léteztek.

Bár a CIA jelezte és hivatalos dokumentumok vannak arról, hogy ezek a fegyverek nem léteznek, a politikusokat nem érdekelte – mondta el Földi László. A titkosszolgálat egy végrehajtórendszer, aminek a feladata az is, hogy vállalja a felelősséget. Így járt George Tenet akkori igazgató is. Miután kiderült, hogy teljesen feleslegesen rengeteg irakit megöltek és hatalmas károkat okoztak a NATO-val, utólag a CIA lett a felelős, személyesen pedig az akkori igazgató.

Nem szabad elfelejteni, hogyha a politika téved, akár szándékosan, akár nem, akkor is a hírszerzés fejét teszik felelőssé, hiszen a politikusok ilyen esetekben nem vállalják fel a szerepüket egy ilyen szituációban – mondta Földi László.

A 25 évvel ezelőtti szerbiai bombázás során sem vállalták a felelősséget a politikusok – bár mint lapunk is megírta, Joe Biden hatalmasat lobbizott azért, hogy minél nagyobb és minél durvább fegyveres konfliktus legyen a helyzetből. A szakértő elmondta, hogy a titkosszolgálati szervek soha nem döntenek egy-egy háborúról.

Mint kifejtette, az egy nagyon sanda amerikai érdekviszonyrendszer volt, hiszen az USA be akarta tenni a lábát Európa déli felébe, hogy tovább építsék a NATO-t az oroszok ellen. 

Ez színtiszta politikai döntés volt, egy ilyen támadás során sem a CIA, sem pedig a katona nem mondhat nemet a parancsra, mert ez a feladatuk. Egyes CIA-tisztek ugyanakkor elfogadhatatlan lépéseket tettek, rengeteg túlkapással, amik egyáltalán nem szolgálták az USA érdekeit, és elítélendők. Az amerikaiaknak fontos volt a háború, hiszen a gazdaságuk a hadiiparra épül, kényszerhelyzetben kell háborúznia, hiszen, ha nincs háború, kevesebb a bevételük is. Ez a helyzet a jelenlegi háborúval is, amit muszáj támogatniuk, hogy pénzt tudjanak generálni.

Lapunk korábban megírta, hogy a CIA  egyik fő funkciója, hogy propagandát terjesszenek, befolyásolják az emberek elméjét. – Kapcsolatban állsz egy újságíróval, sztorit adsz neki, de hamis állításokat is közölsz vele, tőle pedig információkat kapsz – összegezte egy korábbi interjúban John Stockwell az amerikai hírszerzés munkáját. A CIA egykori tisztje 13 évet szolgált az amerikai hírszerzésnél mint helyszíni tiszt Afrikában és Vietnámban, majd a Nemzetbiztonsági Tanács washingtoni albizottságában dolgozott, később egy interjúban rántotta le a leplet az ügynökség működéséről.

Az egykori ügynök kifejtette azt is, hogy az újságírók nagy szerepet töltenek be a hírszerzési feladatokban, a tisztek gyakorlatilag saját ügynökeikké formálják őket. 

A 70-es években legalább 400 újságíró működött együtt a CIA embereivel, köztük az újságírói szakma legnagyobb alakjai. Stockwell többek között részt vett az 1961 és 1974 közötti angolai függetlenségi háborúban, valamint az 1955 és 1975 közötti vietnámi háborúban is, így bőven volt lehetősége tapasztalatokat gyűjteni a CIA és a sajtó kooperációjáról. Példaként megemlítette, hogy angolai kiküldetése során Londonban, Kinshasában és Zambiában is voltak szövetségesei. A gyakorlatban úgy nézett ki a közös munka, hogy mielőtt egy cikk megjelent volna a helyi lapokban, kiküldték a leiratot az újságíróknak, akik úgy adták le az anyagokat, ahogyan azt a CIA akarta.

Stockwell arról is beszámolt, egyszer kubai erőszakolókról kellett írniuk, akkor még hamis fotókat is nyilvánosságra hoztak, mondván, ilyen szörnyűségeket követnek el a karibi országban. Az interjúban az egykori tiszt elismerte, nem tudtak ilyen esetekről, csak annak az illúzióját kellett kelteni, „hogy a kommunisták csecsemőket esznek reggelire”.

Borítókép: Mindent figyelnek, mindig hazudnak (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.