Kiemelte egyúttal, hogy „az oroszok nem fenyegették meg Európát atomtámadással, erről a nyugati országok vezetői beszélnek egyre többet, persze az is igaz, hogy jelentek meg olyan cikkek, például a Newsweek magazinban, amelyek megjelölték azokat az amerikai városokat, amelyek potenciális célpontjaivá válhatnak egy esetleges orosz atomtámadásnak. Ha egy ilyen nukleáris háború bekövetkezne, az az öreg kontinens végét jelentené” – szögezte le.
Macron, a háborúpárti álláspont szószólója
A szakértő szerint Macron az egyik leghangosabb háborúpárti politikus jelenleg az Európai Unióban: „okai között szerepelhet, hogy a francia alkotmány értelmében az elnök legfeljebb egyszer választható újra (vagyis összesen két cikluson keresztül töltheti be valaki az elnöki posztot), Macronnak pedig ez már a második ciklusa, így nem vállal – saját magára nézve – jelentős politikai kockázatot azzal, hogy olyan kijelentéseket tesz, amivel a népe és Európa zöme nem ért egyet, valamint, amik veszélybe sodorják az egész kontinens vagy akár a világ békéjét” – fogalmazott.
Ha Macron nem akarja hagyni Oroszország győzelmét, az beláthatatlan mértékű jövőbeni fegyverküldést és hosszasan elhúzódó háborút vagy akár III. világháborút is jelenthet
– vázolta fel a Századvég munkatársa.
Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. február 29-én arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy nukleáris háború kirobbantását kockáztatják, ha katonákat küldenek harcolni Ukrajnába, ugyanis Moszkvának megvannak a fegyverei a nyugati célpontok eltalálására. „Önmagában a nukleáris fegyverek használatának felvetése is komoly veszélyt hordoz, hiszen amint azt látja az egyik atomhatalom (Oroszország), hogy vele szemben egy másik atomhatalom (pl. Franciaország vagy USA) nukleáris fegyverek alkalmazásáról értekezik, az azonnal felfokozottabb (hadi) állapotot és jelentős eszkalációs kockázatot hordoz magában” – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.
Mélyponton az Oroszország és európai országok közötti kapcsolatok?
A szakértőt arról is kérdezték, hogy a hét végén minden eddiginél mélyebbre süllyedt Moszkva és Vilnius kapcsolata, miután Litvánia svédországi nagykövete a Krími-híd felrobbantásával heccelte az oroszokat. Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte,
a NATO- és EU-tag balti állam egyre fokozza az Oroszország felé tanúsított kemény hangvételt és külpolitikai retorikát, és az oroszok ezt bizonyosan nem felejtik el.
