A menekültstátusszal rendelkező ukrán harcképes férfiakat is a frontra kényszerítenék

Miközben Ukrajna folyamatosan azon dolgozik, hogy a hatalmas amerikai segélycsomagból a frontvonalra juttassa a nagyon szükséges fegyvereket, a kormány igyekszik visszafordítani a potenciális katonák elvándorlását.

Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült. Forrás: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Az áprilisban elfogadott új mozgósítási törvény értelmében a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmasnak ítélt férfiak csak Ukrajnán belül válthatják ki útlevelüket, tehát az országon kívül már nem lehetséges. Ez csak egy a változások közül, amelyeket az új törvény hozott, és amelyeknek jogsértő jellegük van.

Az új törvényt azután fogadták el, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az ukrajnai menekültválságot a világ legnagyobb menekültválságának nyilvánította. Az orosz–ukrán háború kezdete óta több millió ukrán menekült el Ukrajnából a szomszédos európai országokba. 

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 4,2 millió ukrán él az uniós országokban, közülük 860 ezer 18 éves vagy annál idősebb férfi. 

Ezeknek a személyeknek nagy része ideiglenes védelmet biztosító menekültstátust kapott az Európai Unió valamely tagállamában. Az ENSZ véleménye szerint nem lehet kényszeríteni a menekültstátusszal rendelkező, ám harcképes férfiakat, hogy visszatérjenek Ukrajnába, a frontra. Ám ezzel az állásponttal több tagállam nem ért egyet. 

On 31 March 2024, 4.2 million non-EU citizens who fled 🇺🇦Ukraine had temporary protection status in the EU. 🛂

The EU countries hosting the most were:
🇩🇪Germany (1 301 790 people; 30.9% of total EU)
🇵🇱Poland (955 520; 22.7%)
🇨🇿Czechia (364 375; 8.7%)

👉https://t.co/UxHtdE1QUK pic.twitter.com/8E33PfkTQY

— EU_Eurostat (@EU_Eurostat) May 8, 2024

Az egyik legnagyobb ukrán diaszpórát befogadó Lengyelország védelmi minisztere azt mondta, hogy az ország kész segíteni „annak biztosításában, hogy a hadkötelezettség alá tartozók Ukrajnába menjenek”. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz úgy véli, hogy „az ukrán állampolgároknak kötelezettségeik vannak az állam felé”.

Ezt a kijelentését Ukrajnában több kritika is érte. Ivanna Klimpush-Tsyntsadze ellenzéki törvényhozó, aki az Ukrajna európai integrációjával foglalkozó parlamenti bizottságot vezeti, úgy nyilatkozott, hogy a katonaköteles korú férfiak konzuli szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megtagadása „megalapozott” jogi problémákhoz vezethet az Emberi Jogok Európai Bíróságán. 

Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések csak arra fogják késztetni az ukránok óriási részét, hogy más utakat keressenek, hogy más országok állampolgárságát megszerezzék.

– mondta.

Laurynas Kasciunas litván parlamenti képviselő hasonló véleményen van, mint Lengyelország védelmi minisztere. Úgy gondolja, hogy Litvánia hasonló lépésekhez folyamodhat. 

Ukrajnának nagyon kevés a mozgósítási tartaléka… Ez nem igazságos azokkal a polgárokkal, akik a hazájukért harcolnak

– mondta.

Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter, ugyanezt a gondolatmenetet erősítve, március 10-én a következőképpen nyilatkozott: 

Ahelyett, hogy NATO-csapatok Ukrajnába küldését fontolgatnák, Kijev nyugati szövetségeseinek segíteniük kell a hadköteles korú ukrán férfiak hazatérését, hogy csatlakozhassanak az ország hadseregéhez.

– nyilatkozta a szlovák miniszter. 

Mi, a Nyugat, NATO-csapatokat akarunk Ukrajnába küldeni, ahelyett, hogy az összes ukrajnai menekültre gondolnánk, akiket megvédünk, akiknek helyet adunk, ahol élhetnek és dolgozhatnak

– mondta Kalinák a szlovák TA3 magántulajdonú televíziós csatorna vitájában.

Ezek között a menekültek között van egy olyan csoport, amely az ukrán mozgósítási törvény hatálya alá tartozik, tehát nem gyerekek,nők vagy akár fiatalabb vagy idősebb férfiak.

– tette hozzá.

Olekszandr Pavliscsenko, az Ukrán Helsinki Emberi Jogi Unió ügyvezető igazgatója szerint az új törvény által bevezetett intézkedések sértik az egyéni jogokat, és valószínűleg nem fogja meggyőzni az ukrán férfiakat, hogy külföldről hazatérjenek.

Ez csak egy érzelmi lépés, nem jogi. Nem fogja meghozni az eredményeket

– mondta. 
Oroszország közel 150 milliós lakossága eltörpül Ukrajna 38 milliós lakossága mellett, és Moszkva sokkal nagyobb hadseregre támaszkodhat. Ukrajnának pedig szüksége van friss katonákra, hogy megerősítse az erőket délen és keleten, ahol Oroszország nyomul előre a túlerőben lévő csapataival.

Borítókép: Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább húsz ember, köztük három gyermek megsebesült (Forrás: MTI/EPA/Szergej Kozlov)