Laj Csing-tö leszögezte: Pekingnek és Tajpejnek közösen kell szavatolnia a régió stabilitását, „hogy biztosítsák a világot, nem kell tartania egy háborútól”.
Egyúttal tudatjuk mindenkivel: Tajvan nem bocsátkozik alkuba a demokráciájáról és a szabadságáról
– szögezte le, hozzátéve, hogy Kínának tiszteletben kell tartania a tajvani nép akaratát.
Mint mondta, Tajvan és Kína nem egymás alárendeltjei.
Békére vágyunk, de nem lehetnek illúzióink
– fogalmazott.
Peking egyelőre nem reagált a kínai kormány által korábban szeparatistának minősített új államfő beszédére.
Az elnök beiktatásán részt vett a Tajvant önálló államként elismerő 12 ország néhány vezetője, például Santiago Pena paraguayi elnök. Emellett több volt amerikai tisztségviselő képviseltette magát az eseményen, és delegáció érkezett a többi között Japánból, Németországból és Kanadából is.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén gratulált az új államfőnek, leszögezve, hogy az Egyesült Államok kész együttműködni vele „a nem hivatalos kapcsolatok mélyítése, valamint a Tajvani-szoros békéje és stabilitása megőrzése érdekében”.
Bár formális diplomáciai kapcsolatot nem létesítettek egymással, az Egyesült Államok máig Tajvan legfontosabb támogatója és hadiipari beszállítója. Kína saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, amely maga is komoly összegeket fordít védelmi fejlesztésekre.
A tajvani védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy az utóbbi 24 órában hat kínai légijármű lépte át a Tajvani-szoros középvonalát, amely eddig nem hivatalos határként szolgált.
Borítókép: A 2024. május 20-án közzétett képen a megválasztott tajvani elnök leteszi esküjét a tajpeji elnöki hivatal épületében tartott beiktatási ceremónián (Fotó: AFP/Tajvani elnöki hivatal)
