Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá.
Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében
– fogalmazott.
Gulyás Gergely hangsúlyozta:
aki békét akar, aki azt akarja, hogy ne folytatódjon az „őrült genderpolitika”, és aki nemet mond a migrációra, annak a kormánypártokra kell szavaznia a közelgő választásokon. „No war, no gender, no migration”
– mondta a miniszter.
Az EU jelenlegi helyzetéről kifejtette: a globális gazdaság többi nagy szereplőjéhez, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest Európa kevésbé versenyképes, a globális küzdelemben „messze a legrosszabbul állt helyt” az elmúlt években.
Hozzátette: 2005 és 2022 között az Egyesült Államok GDP-je 13 ezer milliárd dollárról 23 ezer milliárdra nőtt, az Európai Unióé 11 900 ezer milliárd dollárról 16 600 milliárdra változott, Kínáé pedig 2300 milliárd dollárról 17 500 milliárd dollárra emelkedett.
Az a célkitűzés, hogy Európa legyen a versenyképesség és a szabadság legnagyobb és legerősebb térsége a világban, ma sokkal távolabb van, mint amikor a gondolat megfogalmazódott
– állapította meg.
Gulyás Gergely hangsúlyozta:
Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennállt egységet szétverje, bizonyos államokat pedig indokolatlanul szankcionáljon.
A miniszter úgy vélekedett, Brüsszel a környezetvédelemben követi el a legsúlyosabb hibákat. Olyan szabályokat hoz az EU, amelyek nem, vagy csak minimálisan járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, miközben Európa versenyképességét rontják – magyarázta.
Úgy folytatta: Brüsszelnek a XXI. század legnagyobb kihívására, a migrációra sem sikerült „értelmezhető választ” találnia. Sem a jogi keretek nem adottak, sem egységes vélemény nincs, amit valamennyi tagállam képviselni tud – fűzte hozzá. Megjegyezte: a tagállamok között nincs egyetértés még abban sem, hogy a külső határokat meg kell védeni.
A miniszter szerint Európa az orosz–ukrán háborúnak is vesztese, „függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele”.
Gulyás Gergely felidézte, hogy 2004–2010 között Magyarország teljesített a legrosszabbul a régióban, 2010 után azonban kimagasló eredményeket ért el, most már a közép-európai térségben a legmagasabb a gazdasági növekedés. Közép-Európa tartja magát, és meg tudott őrizni olyan előnyöket, mint a szociális ellátások, a jóléti rendszer, a magas fizetések vagy a gazdag kultúra – mondta.
Jelezte azt is, hogy Magyarország az átlagos uniós életszínvonal nyolcvan százalékánál tart jelenleg, és „jó esély van arra, hogy 2030-ra a kilencven százalékot is el tudjuk érni”.
A miniszter az év második felében esedékes magyar uniós elnökségről közölte:
„mi teszünk szívességet az Európai Uniónak”, mert egy olyan ország biztosít korrekt, kiegyensúlyozott közvetítő szerepet, „ahol a normalitás még irányadó, ahol a józan észnek többsége van”.
„Bízunk benne, hogy valamivel jobb lesz Európának, mintha más tagállam látná el ezt a feladatot” – fogalmazott. Magyarország segít az EU-nak, hogy „fél évig kicsit jobban menjen” – tette hozzá.
Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián (Forrás: Facebook / Gulyás Gergely)
