Kövér László: Magyarország nem vesz részt egy újabb európai öngyilkossági kísérletben

Most jött el az ideje, hogy kimondjuk: Magyarország soha többet nem lesz áldozata semmiféle idegen erő érdekeinek, és nem vesz részt újabb európai öngyilkossági kísérletben, azaz európai háborúban – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kisterenyei csata évfordulója alkalmából tartott csütörtöki megemlékezésen Bátonyterenyén.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az 1918-as sorsfordító időkben az őszirózsás forradalomnak nevezett politikai puccs által hatalomra juttatott kormány becsapta és elárulta a nemzetet: a honvédelmi miniszter lefegyverezte a magyar haderőt, önvédelemre képtelenné tette az országot, és kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni

– mondta a házelnök.

A nemzetnek akkor is csalódnia kellett, mert a magyaroknak akkor és azóta is kommunistákból mindig a legalja, a legkészségesebb hazaáruló-fajta jutott

– fogalmazott. Kövér László azt mondta, ilyen körülmények között érkezett meg 1919-ben az ellenség Kisterenyére, ahol egy tekintélyes őrmester szavára a falu a sarkára állt, és a beérkező erősítésekkel nemcsak visszafoglalta a faluját, de halálos csapdát állítva elfogta az ellenséges zászlóaljat. Ez a fordulat átbillentette a salgótarjáni csata sorsát, és megállította a támadókat.

A korabeli internacionalista hazaárulás felértékeli a nemzeti értékrendű és elhivatottságú magyar katonák és civilek küzdelmét és áldozatát azért, hogy megmentsék otthonukat. Örök hála azoknak, akik 1918–19-ben ugyan a történelmi magyar hazát nem, de a magyar becsületet és önbecsülést meg tudták védeni – jelentette ki Kövér László

Rámutatott: ismerve a múlt összefüggéseit, a nemzeti és nemzetközi érdekek és erők küzdelmét, pontosan érthető annak 21. századi mintázata is. Európa a második világháború, a második öngyilkossági kísérlete után, a két éve zajló orosz–ukrán háborúval napjainkra megérkezett a harmadik öngyilkossági kísérlet küszöbére. A helyi háborúkat ma már globális hitelezői érdekek motiválják.

Napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek, és addig tartanak, míg a majdani újjáépítési hitelezéshez nagyobb érdeke fűződik a globális hitelezőknek, mint a fegyverkezési hitelekhez. Ezért nem a véletlen műve, hogy az orosz–ukrán háborúban a béke megőrzésére és újbóli megteremtésére szolgáló lehetőségeket a szemben álló felek elmulasztották, és a háború kiterjesztése a cél

– közölte a házelnök. – Miközben látjuk az elpusztult otthonokat, iskolákat, ledőlt templomtornyokat és műemlékeket, kiégett üzemeket, felperzselt szántóföldeket, halljuk azon globalista európai politikusokat is, akik ebbe Európa minden nemzetét bele akarják rángatni, halljuk azok hangját, akik az elmúlt időkben az országuk hadseregének lefegyverzésével csináltak politikai karriert, most háborúba, akár atomháborúba is sodornák a kontinens országait –  folytatta Kövér László. Kiemelte, június 9-én ismét választani kell, hogy a következő öt esztendőben kik képviseljenek bennünket Európában, és kik vezessék településünket. Ennél a voksolásnál pedig nem szabad feledni: a 21. században is csak az a miénk, amit meg tudunk védeni – húzta alá.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Illyés Tibor)