Ő volt Ebrahim Raiszi iráni elnök

Súlyos baleset következtében elhunyt vasárnap Irán elnöke. Ebrahim Raiszi a perzsa ország Kelet-Azerbajdzsán nevű tartományában találkozott azeri kollégájával, Ilham Alijevvel, a találkozót követően három helikopterből álló konvojjal indult Tebriz városába. Útközben azonban a Raiszit szállító helikopter kényszerleszállást hajtott végre. Az államfőt egész éjszaka keresték, ám a Vörös Félhold hétfő reggeli közlése szerint senki sem élte túl a balesetet, beleértve Raiszit, valamint az iráni külügyminisztert, Hoszein Amir-Abdollahiánt.

Ebrahim Raiszi iráni elnök sajtótájékoztatót tart Teheránban 2023. augusztus 29-én. Fotó: Abedin Taherkenareh Forrás: MTI/EPA

Elhunyt Irán elnöke vasárnap délután – Ebrahim Raiszi programja szerint a perzsa ország Kelet-Azerbajdzsán nevű tartományában Ilham Alijev azeri államfővel közösen avatott fel egy gátat. Az esemény után a három helikopterből álló konvoj visszaindult Tebrizba, a tartomány székhelyére, ám az elnököt szállító gép a várost már nem érte el, Uzi falu környékén lezuhant.

A baleset helyszínéről megjelent videófelvételeken az látható, a helikopter egy rendkívül hegyes vidéken ért földet, amelynek megközelítése sem könnyű feladat, noha a mentőcsapatok a baleset után azonnal megindultak a gép irányába. Az első felvételeket már vasárnap közzétették, az Iráni Forrdalmi Gárda Asúra hadosztályának parancsnoka azt mondta, egyes holttesteket nem lehetett azonosítani, elégtek.

خبر فوری: ابراهیم رئیسی رئیس جمهور ایران در حادثه سقوط بالگرد دیروز کشته شد - کانال تلگرام IRINN

گزارش ها حاکی از آن است که بالگرد قبل از سقوط در اثر شرایط جوی شدید و مه به کوه برخورد کرده است. pic.twitter.com/dMzqjbuRpu

— حنانیا نفتالی (@HananyaPersian) May 20, 2024

Raiszi már az 1990-es évek óta aktívan részt vett Irán politikai életében: 1994-től tíz éven át vezette az általános ellenőrzési hivatalát, utána az iráni elnökhelyettes második helyettese volt, szintén tíz éven át. Az elnöki tisztséget a 2021-es választáson szerezte meg a voksok több mint 72 százalékával, mandátuma 2025-ig szólt. Elnökválasztáson egyébként 2017-ben indult először, akkor azonban még az újraválasztásért induló Hasszán Rohanit választotta meg a lakosság. Raiszit viszont keményvonalasabb államfőnek tartották, elődjét inkább mérsékeltként tartották számon.

Elnöksége alatt kiemelt ügyként kezelte a nők öltözködésének szabályozását, aminek nyomán többször is utcára vonultak az emberek, tüntetve az intézkedések ellen. 2022 őszén például az egész világot bejárta Mahsza Amini halálának híre, akit azután tartóztattak le, mert megszegte a szabályozást, végül az őrizetben vesztette életét. Raiszi a nemzetközi politikában is aktívan részt vett: az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között tavaly kirobbant háború esetében a palesztinok oldalára állt, elnöksége alatt idén áprilisban rakétatámadást is indított Irán Izrael ellen. A támadás indokaként a damaszkuszi iráni konzulátus elleni műveletet nevezte meg Teherán, Szíriában akkor a Forradalmi Gárda két magas rangú tagja – egy parancsnok és helyettese – is életét vesztette.

Az orosz–ukrán háborúban pedig Oroszország mellé állt Teherán, fegyverekkel is támogatva az Ukrajnában harcoló orosz erőket.

A 63 éves Raiszi egyik legfőbb szövetségese volt Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, szakértők nem tartották kizártnak, hogy Raiszi lehetett volna a perzsa ország következő ajatollahja.

Borítókép: Ebrahim Raiszi iráni elnök sajtótájékoztatót tart Teheránban 2023. augusztus 29-én (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)