Az Európai Unió egyik fő törekvése, hogy a háborúban álló Ukrajna még 2030 előtt elnyerje a tagsági státust – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idén februárban a háború harmadik évfordulóján.
Ukrajna uniós integrációját az Európai Bizottság politikai úton próbálja gyorsítani minden eszközzel, azonban korábban lapunk is írt arról, hogy Kijev gyorsított csatlakozása precedens nélküli lenne.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit a koppenhágai kritériumok határozzák meg. Ezeket 1993-ban, a koppenhágai EU-csúcson fogalmazták meg.
Az úgynevezett koppenhágai kritériumokat annak idején a közép-európai országok csatlakozása előtt határozták meg. Ezek egyfelől politikai kritériumok, valamint gazdasági kritériumok, az uniós verseny- és piacgazdaságba való minél zökkenőmentesebb integrálódás érdekében
– mondta el lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Emellett az unióba igyekvő országoknak képesnek kell lenniük a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére, ami a jogi, intézményi és politikai háttér megteremtését jelenti – tette hozzá a szakértő.
Ezt korábban be is tartatták, de ha ezeken a kritériumokon végigmegyünk, akkor ezekből Ukrajna szinte semmit nem teljesít. Siklósi Péter kiemelte:
Nincsen stabil, demokratikus intézményrendszer, az európaitól eltérő, teljesen más pártstruktúra van, amely oligarchák köré épül, a jogállamiság kapcsán kétséges, hogy egy háborúban álló, statáriális viszonyok közötti ország ezt hogy állja ki. Nem beszélve az emberi és kisebbségi jogok érvényesüléséről, amelyre Magyarország hosszú idő óta felhívja a figyelmet, hiszen Kijev a kisebbségi jogokat nem tartja be.
A szakértő arról is beszélt, hogy az ukrán gazdaságot a nyugati segélyek tartják életben, különben összeomlana. Hozzátette,
Súlyosan kétséges, hogy a jogi, intézményi és politikai háttér megvalósult-e. Klasszikusan ezek azok területek, amelyek ellenőrzését a tárgyalási folyamat során hosszú-hosszú évek alatt nagyon részletekbe menően szokták a felvételre váró országoktól számon kérni.
– Magyarország és a közép-európai régió uniós csatlakozása több mint tíz évig tartott, de a nyugat-balkáni országok valamelyikével már több mint 15 éve tartanak ezek az egyeztetések, és még messze nincsenek a lezárásnál. Ehhez képest kérdés, hogy hogyan ellenőrzik le a felsorolt kritériumok teljesülését egy ilyen gyorsított eljárásnál? – tette fel a kérdést a szakértő.
Az látszik, hogy Európai Unió úgy akarja felvenni Ukrajnát, hogy nem kéri rajta számon a koppenhágai kritériumokat. Mindenki másnak be kell ezeket tartania, Kijevnek azonban nem.
Milyen veszélyeket rejt magában Ukrajna gyorsított felvétele?
A szakértő szerint Ukrajna idő előtti uniós csatlakozása kapcsán a veszélyeket hosszan lehetne sorolni, ezekből különösen kettőt emelt ki:
Az egyik a pénzügyi oldal. Olyan hihetetlen mennyiségű pénzbe kerülne Ukrajnának a csatlakozása mind az infrastruktúra, mind pedig akár a mezőgazdaság területén, amely egészen egyszerűen az uniós országokat megroppantaná anyagilag.
A másik pedig a csatlakozás politikai hatásai, tette hozzá.
Azzal, hogy Ukrajnát a felvétele érdekében egy minden kritériumot figyelmen kívül hagyó, gyorsított eljárás alá vetik, egy olyan vitát éleznek ki nemcsak a tagjelölt országok és Ukrajna között, hanem az EU-n belül, is amely nagyon könnyen vezethet magához az Európai Unió végéhez
– összegezte Siklósi Péter.
