Végítélet napja: bárhol felbukkanhat egy orosz nukleáris tengeralattjáró a pusztító Bulava rakétáival

Az eszkalációs fejleményeket figyelembe véve elmondható, hogy a totális nukleáris háború előtti utolsó órában vagyunk. Az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció rendelkezik a bolygó nukleáris készletének kilencven százalékával. Az oroszoknak brutális tengeralattjáróról indítható interkontinentális ballisztikus rakétái is vannak. Mit tud a rettegett Bulava és milyen pusztítást okozna?

illusztráció Fotó: Magyar Nemzet

Az orosz–ukrán háború kitörése hamar véget vetett a hidegháború befejezését követő viszonylagos geopolitikai nyugalomnak. A háború kitörését követően elkezdődött a blokkosodás, és egyre jobban érvényesült a hidegháborús logika. A hatalmi átrendeződés és a világ teljes átrendeződése zajlik a szemünk előtt, miközben a nagyhatalmak nukleáris farkasszemet néznek egymással.

A világ ismét nukleáris fegyverkezésbe kezdett, készenlétben az arzenál (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

Emiatt pedig visszatértünk a hidegháborús időkből ismert nukleáris elrettentés doktrínájához. Ez pedig ismét beindította a nukleáris fegyverkezést, főleg úgy, hogy a háború kitörését követően az Oroszországi Föderáció felfüggesztette azt a szerződést, amelyben a felek vállalták a nukleáris robbanófejeik, fegyvereik korlátozását, és melynek segítségével kölcsönösen ellenőrizhették egymás e célú létesítményeit.

Az elmúlt évek fejleményei, háborús pszichózisa, az esztelen retorika és megállíthatatlannak tűnő történések pedig egy totális nukleáris háború szélére sodorták az emberiséget, melynek konzervatív becslések szerint legkevesebb ötmilliárd ember esne áldozatul. Teljesen egyértelmű: csak vesztesei lennének a totális háborúnak.

A két vezető nukleáris hatalom, Oroszország és az Egyesült Államok egyenként annyi atomtöltettel és különböző nukleáris fegyverrel rendelkezik, amennyi örökre megváltoztathatja a ma ismert környezetünket, az emberi civilizációt. 

A szilárd tények és a nukleáris képességek ismeretében teljes értelmet nyer a legendás Albert Einsteinnek tulajdonított anekdota, mely szerint nem tudni, hogy mely fegyverekkel fogják megvívni a harmadik világháborút, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.

Habozás nélkül bevetnék a nukleáris arzenált

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy abban az esetben, ha országát vagy szuverenitását megsértik, habozás nélkül alkalmazza a nukleáris arzenálját. A háborús uszító Emmanuel Macron francia elnök pedig kijelentette, hogy az oroszok ellen meg kell fontolni a nukleáris fegyverek bevetését is, az amerikai arzenálra is támaszkodva, mivel a szövetségesei nevében fogalmazott a francia elnök. Az Egyesült Államok rendelkezik az oroszok után a legnagyobb arzenállal, mely fegyvereiket és tölteteiket a magterületeiken túl a világ számos pontján állomásoztatják bevetésre készen. Az orosz arzenál az az orosz–ukrán háborút követően pedig éjjel-nappal készenlétben van, rakétáik bármikor bevetésre készen állnak. Minderről nem más, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott többször is.

 

Miért kockázatos ez? Mert mindösszesen kilenc országnak vannak nukleáris fegyverei, mely értelmében kilenc ember, illetve szűk köre rendelkezik ilyen, pusztító arzenál felett. Ez tehát azt jelenti, hogy egy szűk csoport dönthet az emberiség feje felett nyolcmilliárd ember kizárólagos sorsáról és életéről.

Egy töltet elindítaná a láncreakciót

A nukleáris háború forgatókönyve aktuálisabb, mint valaha. Habár még Hirosimán és Nagaszakin kívül élesben nem vetettek be ilyet, de könnyedén lemodellezhető az, hogy miként süllyedne a bolygó az apokalipszis szélére egy totális nukleáris háborúval. Hirosima volt az első az 1945-ben végrehajtott két atombombázás közül, és egy 15 kilotonnás szerkezetet használtak, míg a három nappal később Nagaszaki ellen elkövetett támadás során használt fegyver 22 kilotonnás volt.

Egy rakéta elindítaná az emberiséget teljesen megváltoztató láncreakciót (Fotó: Orosz védelmi minisztérium/Anadolu via AFP)

 A legváltozatosabb atomarzenállal rendelkező Oroszország és az Egyesült Államok esetében elég pusztán egy töltet felrobbantása, egy rakéta kilövése, és máris beindul a pusztító láncreakció, mely kiirtaná az emberiséget.

 Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyvereinek nagyjából kilencven százalékát birtokolja, a két országnak együttesen több mint kilencezer nukleáris fegyvere van, de ez a szám több mint 11 ezerre emelkedik, ha beleszámítjuk a leszerelésre váró, de még ép robbanófejeket is, amelyek bármikor bevethetők maradnak szükség esetén.

76 év telt el a hirosimai nukleáris csapás óta, és még mindig több mint 12 ezer nukleáris robbanófej van szerte a világon, az amerikai silókban, az európai légibázisok elszigetelt zugaiban, Szibériában, sőt még az óceán mélyén is, ahol ballisztikus rakétás tengeralattjárók leselkednek lopakodó, elrettentő veszélyként.

A nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik az egyik legnagyobb veszélyt, hiszen bárhol felbukkanhatnak (Fotó: AFP)

Nukleáris tengeralattjárók és a ballisztikus rakétáik

Az atomháború során az egyik legnagyobb veszélyt a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik, melyek számos nukleáris robbanófejjel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát képes kilőni. Egy ilyen katonai eszköz a világ óceánjai mélyén négy hónap rejtőzködésre képes észrevétlenül. Az orosz haditengerészet rendelkezik a világ egyik legnagyobb tengeralattjáró-flottájával, amely becslések szerint 58 hajót számlál, melyből 11 alkalmas nukleáris meghajtású ballisztikus rakéták kilövésére is.

Elképesztő erőt képvisel az orosz arzenál (Fotó: Kirill IODAS/POOL/AFP)

A Bulava interkontinentális rakéta

A Bulava egy interkontinentális hatótávolságú, tengeralattjáróról indítható, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amelyet véglegesen 2013-ban állítottak szolgálatba. Ez a rakéta az Oroszországi Föderáció stratégiai nukleáris erőinek egyik központi elemét képezi.

Az interkontinentális rakétákat úgy tervezték, hogy azt az ország Borey-osztályú ballisztikus rakétás tengeralattjáróira telepítsék, amelyek egyenként 12-16 rakéta befogadására képesek. A rakéta 12 méter hosszú, átmérője két méter és a súlya 36 800 kg. 

A rakéta akár MIRV robbanófejet is szállíthat, 100-160 kilotonna hatóerővel, mintegy 8300 kilométer távolságra. Az oroszok szerint a rakéta csalétket hordoz, és repülés közben képes manőverezni és újra célozni, hogy bármilyen ellenséges védelmet kijátszhasson. Körkörös hibavalószínűsége körülbelül mindössze 250 méter.

Az alábbi videón egy olyan rakétateszt látható, melyet a Csendes-óceáni Flotta Volhov dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége a Japán-tengeren a harci kiképzési tervnek megfelelően víz alatti helyzetből indított egy Kalibr cirkálórakétát, melyet egy part menti célpontra lőtték ki, amely egy  tüzelőállást szimulált. A tervezettnek megfelelően a Kalibr rakéta sikeresen eltalálta a kijelölt célt a Habarovszki területen található Szjurkum taktikai mezőn. A kilövési távolság meghaladta az 1000 kilométert. A látványos videó jól illusztrálja azt, hogy mire képes az orosz rakétatechnológia.

A Bulava hatótávolságáról szólva érdemes megemlíteni, hogy az 8300 kilométer, ami többszörösen brutális, figyelembe véve, hogy szinte bárhol fel tud bukkanni az atom-tengeralattjáró, és bárhol képes kilőni a pusztító nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétáit.

Grafika: Magyar Nemzet

Tételezzük fel, hogy egy az európai partokhoz közel az Atlanti-óceán mélyén több hónapja elrejtőző orosz nukleáris tengeralattjáró hirtelen felbukkan a víz felszínén, és kilő Brüsszelre egy atomtöltettel felvértezett Bulava rakétát. A becsapódást követően a robbanás az egész belga főváros területén kifejti a hatását, megölve több millió embert a Brüsszel fővárosi régióban a csapás és a radioaktív sugárzás következtében.

Fotó: Magyar Nemzet

Borítókép: Illusztráció (Grafika: Magyar Nemzet)