Ahogy arról lapunk is beszámolt, július közepén Ukrajna önhatalmúlag leállította a Lukoil kőolajtranzitját. Inna Sovszun ukrán parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja a Politicónak nyíltan beismerte: részben azért tiltotta be Kijev a Barátság kőolaj-vezetéken az orosz Lukoil tranzitját,
hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, amiért nem szállít fegyvert Ukrajnába és nem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz
– hívja fel rá a figyelmet a Mandiner.
„Most saját kezünkbe vettük az ügyet” – jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette: „Mivel a diplomáciai párbeszéd nem vezetett eredményre, más megoldást kellett találnunk, hogy megváltozzon Budapest és Pozsony álláspontja.”
Lássuk a számokat!
A Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolta Kijev a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé, ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a Mol tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters szerint Szlovákia felé már a hét közepén drasztikusan esett a mennyiség, Magyarország felé még csak enyhén csökkent, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás. Szakértők szerint a kialakult helyzet miatt a magyar kormány tárgyalhatna további importról a Rosznyefttel, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül is. Emellett felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának egy részét is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt a tranzitválságról, szerinte az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon. – Most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami most megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek – jelentette ki.
A miniszter azt is jelezte: kérték az ukrán kormány segítségét, „de ez valahol félúton elakadt.”
A Hír TV többek között erről a barátságtalan ukrán lépésről is kérdezte Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint a kijevi vezetés önmagától soha nem döntene így.
Én látni vélem mögötte, hogy egy brüsszeli bólintás is ott van
– fogalmazott.
Mint mondta, „egy összehangolt műveletnek vagyunk most a tanúi. Amit az ukránok most végrehajtanak, az a csatlakozásuknak újabb állomása, hallgatnak arra, amit Brüsszel mond, és fegyelmezetten végrehajtják az ottani elvárásokat”.
