A vita már napok óta tart. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) számára ez továbbra is kiemelt választási kampánytéma, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azonban párton belül is megosztott, sokuk szerint a támogatási kifizetések nem lehetnek elég magasak, írja az osztrák eXXpress.
A segélyek mértéke a statisztikai adatok alapján különösen magas a fővárosban. Míg Bécsben a szíriai állampolgárok 73,7 százaléka kap segélyt, addig ez az arány Ausztria többi részén csak 29,9 százalék. Hasonló a kép a szomáliai állampolgárok esetében is: 71,6 százalék Bécsben, míg Ausztria többi részén 25,3 százalék.
Ehhez képest a Bécsben élő rászoruló osztrákoknak csak 4,1 százaléka részesül szociális segélyben. Ezek a hatalmas különbségek sokakban kérdéseket vetnek fel és markánsan meghatározzák az integrációról és a szociálpolitikáról szóló diskurzust.
A bécsi szociális segélyezésről szóló vitát egy kilencfős migráns család esete váltotta ki, akik szociális segélyre szorulnak, és havi 4600 eurót kapnak a lakbértámogatással együtt.
A juttatás mértékét különösen az Osztrák Néppárt és az Szabadságpárt (FPÖ) bírálta, arra hivatkozva, hogy más szövetségi államokban ennél jóval kevesebbet fizetnek.
Michael Ludwig, Bécs polgármestere azt szorgalmazta, hogy a szociális ellátást a jövőben országszerte a közfoglalkoztatási hivatal intézze. Ludwig a tartományi kormányzók következő konferenciáján szeretné bemutatni javaslatát. Ha elképzeléseit megvalósítanák, jobb lehetőségek nyílnának a felnőttek munkaerő-piaci integrációjára - mondta az Ö1-nek.
Kritika a párton belül
August Wöginger, az ÖVP frakcióvezetője nem osztja Ludwig javaslatát. Szerinte Bécs ezzel egy szövetségi intézményre hárítja a felelősséget – mondta, bírálva párttársa javaslatát. A néppárti politikus felszólította Bécset, hogy a szociális alapellátási törvényt ugyanúgy hajtsa végre, mint Alsó- és Felső-Ausztria. Az ÖVP országosan ötéves várakozási időt akar a teljes szociális segélyhez jutás előtt.
Wöginger szerint Ludwig kijelentései annak a jelei, hogy a bécsi „luxus szociális segély” teljesen megbukott. A főváros jelenleg ugyanis mágnesként vonzza a migránsokat.
A szociális segély magában foglalja mindazokat az ellátásokat, amelyek a kevés vagy semmilyen jövedelemmel nem rendelkező jogosultak számára a megélhetési és lakhatási költségeik biztosításához szükséges pénzügyi támogatásként a fekvőbeteg-ellátó intézményeken kívül is rendelkezésre állnak. Ennek fontos részét képezi a törvényes egészségbiztosítás is. A szociális segélyre elvileg csak akkor jogosultak Ausztriában, ha saját vagyonuk nincs.
2023-ban Ausztriában 256 800 személy részesült legalább egyszer szociális segélyben, ami enyhe növekedést jelent 2022-hez képest. Ez a bécsi növekedésnek (+7600 fő, +6 százalék) volt köszönhető, míg a tartományokban enyhén csökkent (–1900 fő, –2 százalék).
2023-ban, akárcsak az előző évben, a szociális segélyben részesülők többsége Bécsben élt (70 százalék), őket követte a második, harmadik és negyedik helyen Stájerország, Alsó-Ausztria és Tirol. Burgenlandban volt a legalacsonyabb a külföldiek aránya a szociális segélyben részesülők között. Bécsben a menedékjogra és kiegészítő védelemre jogosultak jelentősen nagyobb mértékű beáramlása játszik nagy szerepet. Ők a bécsi szociális segélyezettek 44 százalékát teszik ki. Hasonlóan magas az arány Tirolban, ahol a menedékjogra és kiegészítő védelemre jogosultak a szociális segélyben részesülők 43 százalékát teszik ki, míg Alsó-Ausztriában az osztrák állampolgárok aránya a szociális segélyben részesülők között a legmagasabb, 59 százalék – áll az Integrációs jelentés 2024-ben.
