A legutóbbi választásoknál némileg alacsonyabb, 74,9 százalékos részvétel mellett, 25 évvel ezelőtti eddigi rekord eredményét meghaladva az FPÖ 29,2 százalékkal végzett az élen (+13,0 százalék a legutóbbi, 2019-es választásokhoz képest), ezzel szemben az ÖVP 26,5 százalékkal (-11,0 százalék) éppen el tudta kerülni valaha mért legrosszabb eredményének az elérését. Szintén negatív csúcs közeli eredménnyel ért fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az SPÖ, mely 21,0 százalékos (-0,1 százalék) voksarányával – korántsem kecsegtető módon – minimális különbséggel megismételte öt évvel ezelőtti eredményét. Ezzel szemben országos választásokon eddigi legnagyobb támogatottságát tudja immár felmutatni a liberális NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum) 9,0 százalékkal (+0,9 százalék), mely helyet cserélt a szintén nagyot bukó Zöldekkel – 8,0 százalék (-5,9 százalék). A korábban a 4 százalékos parlamenti küszöb közelében mért Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) 2,3 százalékkal (+1,7 százalék), valamint a BIER viccpárt 2,0 százalékkal (+1,9 százalék) nem ugrották meg a kötelező határértéket, írja elemzésében a Magyar-Német Intézet.
Ennek megfelelően az elkövetkező ciklusban a 183 képviselői hellyel rendelkező Nemzeti Tanácsban öt párt képviselői foglalhatnak majd helyet. Az FPÖ 58 (+27) képviselővel szinte megduplázza eddigi képviselőinek számát, megelőzve az ÖVP 52 (-19) és az SPÖ 41 (+1) főből álló frakcióit. A negyedik legnagyobb képviselőcsoportot a NEOS adja majd 17 (+2) fővel, míg az ÖVP mellett a legnagyobbat bukó Zöldek immár csak 15 (-11) képviselőt delegálhatnak.
Előzmények – az osztrák politikai hullámvasút
Az elmúlt törvényhozási ciklus belpolitikai fordulatokban kirívóan gazdag időszak volt a hatalmi játszmák és háttéralkukkal tűzdelt, hagyományosan is hektikusnak számító osztrák közéletben. A 2017 óta stabilan kormányzó, Sebastian Kurz vezette, ÖVP-FPÖ koalíciónak a 2019 májusában kirobbanó ún. Ibiza-botrány vetett véget, amely nemcsak túlontúl nagy politikai tehernek bizonyult a kormánykoalíció további munkájának folytatásához, de egyúttal a FPÖ-n belüli hatalmi átrendeződés nyitányát is jelentette. A 2019-es előrehozott választások a FPÖ erős visszaesését és a Zöldek felemelkedését hozta, ami lehetővé tette, hogy az SPÖ-t továbbra is ellenzékben tartva, egy látszólag könnyebben kezelhető koalíciós partnert emeljen maga mellé az ÖVP.
A COVID-19 világjárvány elhúzódó hatásaival párhuzamosan a választók bizalmát élvező kormány támogatottsága fokozatosan visszaesett. A kötelező jellegű (de tömegtüntetések miatt ténylegesen sosem bevezetett) COVID-19-ellenes oltások elrendelése később pedig az ukrajnai háború társadalmi és gazdasági hatásai fokozták ezen negatív trendet.