Szinte már Európa-szerte lépten-nyomon követnek el erőszakos cselekményeket, támadásokat a migránsok, az elkövetőkről pedig sokszor az derül ki, hogy „iszlamista” meggyőződés hajtotta őket. Európa egyik része mégis alszik. A másik azonban már ébredezik. A kérdés már rég nem csak az, hogy milyen formában fizetjük meg a brüsszeli bírságot a migránsok hazánkba be nem engedése miatt a bírságnál nekünk sokkal több euróval tartozó uniós kasszába.
Sokkal nagyobb gondot okozhat, hogy nincs meg az egység Európában, és a migránsügy sem az egység felé mutat, inkább a blokkosodás irányába.
Erre a veszélyre is felhívta a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök az Olaszországban idén 50. alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon. A kormányfő – mint az lapunk szombaton megírta – rámutatott arra, hogy két probléma van. Az egyik, hogy az EU egy békestruktúra, de most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, sokkal jobb lenne kimaradási lehetőséget biztosítani azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát, mint kényszeríteni őket, hogy összefogjanak, és az egész európai struktúrát szétfeszítsék a konfliktusok.
Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg
– vélekedett Orbán Viktor. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy
ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja, például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Magyarország nincs egyedül a migránsokkal kapcsolatos fenntartásaival az EU-ban. Nemcsak arról van szó, hogy Lengyelországban júliusban szabad kezet kaptak a határőrök a fegyverhasználatra, miután a lengyel parlament elfogadott egy törvényt, amely szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és mentesíti őket a felelősségre vonás alól. Korábban ugyanis néhány szolgálatot teljesítő katonát bilincsben vitt el a katonai csendőrség, miután megszegték a fegyverhasználati szabályokat, valamint halálos incidens is történt már a lengyel–belorusz határnál: egy afgán migráns megölt egy lengyel katonát, ami óriási felháborodást váltott ki a lengyel közvéleményben.
A német kormány is lépett migránsügyben: a múlt héten beterjesztette a kitoloncolások felgyorsítását és a késes bűncselekmények visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
A törvénytervezet beterjesztésére azt követően került sor, hogy augusztus 23-án Solingenben három embert ölt meg késsel egy 26 éves szíriai gyanúsított. Marco Buschmann német igazságügyi miniszter korábban elmondta, hogy Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciója egyetértett a törvénycsomag részleteiben. „A törvénytervezetet a koalíció parlamenti frakciói már megkapták mérlegelésre” – tette hozzá Buschmann, aki szerint a törvénycsomag vitáját akár már ezen héten is megtarthatják a parlamentben. A törvényjavaslatot érdemben nem befolyásolta, ám indokoltságát mutatta az is, hogy pénteken hajnalban machetés támadás volt egy német rendőrőrs ellen; azóta az is kiderült, hogy iszlamista volt az elkövető.
