Szinte már Európa-szerte lépten-nyomon követnek el erőszakos cselekményeket, támadásokat a migránsok, az elkövetőkről pedig sokszor az derül ki, hogy „iszlamista” meggyőződés hajtotta őket. Európa egyik része mégis alszik. A másik azonban már ébredezik. A kérdés már rég nem csak az, hogy milyen formában fizetjük meg a brüsszeli bírságot a migránsok hazánkba be nem engedése miatt a bírságnál nekünk sokkal több euróval tartozó uniós kasszába.
Sokkal nagyobb gondot okozhat, hogy nincs meg az egység Európában, és a migránsügy sem az egység felé mutat, inkább a blokkosodás irányába.
Erre a veszélyre is felhívta a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök az Olaszországban idén 50. alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon. A kormányfő – mint az lapunk szombaton megírta – rámutatott arra, hogy két probléma van. Az egyik, hogy az EU egy békestruktúra, de most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, sokkal jobb lenne kimaradási lehetőséget biztosítani azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát, mint kényszeríteni őket, hogy összefogjanak, és az egész európai struktúrát szétfeszítsék a konfliktusok.
Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg
– vélekedett Orbán Viktor. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy
ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja, például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Magyarország nincs egyedül a migránsokkal kapcsolatos fenntartásaival az EU-ban. Nemcsak arról van szó, hogy Lengyelországban júliusban szabad kezet kaptak a határőrök a fegyverhasználatra, miután a lengyel parlament elfogadott egy törvényt, amely szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és mentesíti őket a felelősségre vonás alól. Korábban ugyanis néhány szolgálatot teljesítő katonát bilincsben vitt el a katonai csendőrség, miután megszegték a fegyverhasználati szabályokat, valamint halálos incidens is történt már a lengyel–belorusz határnál: egy afgán migráns megölt egy lengyel katonát, ami óriási felháborodást váltott ki a lengyel közvéleményben.
A német kormány is lépett migránsügyben: a múlt héten beterjesztette a kitoloncolások felgyorsítását és a késes bűncselekmények visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
A törvénytervezet beterjesztésére azt követően került sor, hogy augusztus 23-án Solingenben három embert ölt meg késsel egy 26 éves szíriai gyanúsított. Marco Buschmann német igazságügyi miniszter korábban elmondta, hogy Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciója egyetértett a törvénycsomag részleteiben. „A törvénytervezetet a koalíció parlamenti frakciói már megkapták mérlegelésre” – tette hozzá Buschmann, aki szerint a törvénycsomag vitáját akár már ezen héten is megtarthatják a parlamentben. A törvényjavaslatot érdemben nem befolyásolta, ám indokoltságát mutatta az is, hogy pénteken hajnalban machetés támadás volt egy német rendőrőrs ellen; azóta az is kiderült, hogy iszlamista volt az elkövető.
A német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser már korábban szigorításokat javasolt az illegális menekültekkel szembeni bánásmódban, hogy hatékonyabbá tegye a kitoloncolási eljárásokat, a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát például tíz napról 28 napra növelve – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Az új holland kormány az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők kitoloncolásánál a keményebb (hatósági) fizikai erőszak alkalmazását, valamint a belga és német határon elfogott illegális migránsok azonnali visszaküldését akarja elérni.
Mint azt a szakértő kifejtette, Hollandiában a tervek szerint a Geert Wilders Szabadságpártja által vezetett új holland (négypárti koalíciós) kormány programjába foglaltak alapján eltörölnék a határozatlan időre szóló menedékjogi engedélyt, valamint módosítanának az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadásán is. A befogadási eljárások szigorítása kapcsán így a tervek között szerepel a bizonyítási teher megfordítása a pozitív elbírálást hozó döntések számának radikális csökkentése érdekében.
Svédországban egy törvényjavaslat a tartózkodási engedélyek megszerzését kívánja nehezíteni
– mutatott rá a szakértő. „A kormány és a Svéd Demokraták továbbra is kiállnak a szigorúbb migrációs törvények mellett. A javaslatok célja a Svédországba érkező menedékkérők számának csökkentése” – jelentette ki Bäckström Johansson, a Svéd Demokraták főtitkára. A javaslatok közé tartozik – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán –, hogy a házastársak tartózkodási engedélyének korhatárát 18-ról 21 évre emelnék. „Ez megfelel az uniós jog által megengedett legmagasabb korhatárnak, reméljük, ezzel több kényszerházasság is megelőzhető lesz” – fogalmazott Maria Malmer Stenergard svéd bevándorlási miniszter.
Finnországban a parlament 2024. július 12-én fogadta el a részben vitatott, már július 22-én hatályba lépett „kitoloncolási törvényt”, amelynek értelmében Finnországnak meg kell nyitnia lezárt keleti határát legkésőbb még a téli fagyok előtt.
A törvényjavaslat elfogadását a finn kormánykoalíció, valamint számos ellenzéki képviselő támogatta. Finnország azzal vádolta meg a szomszédos Oroszországot, hogy rengeteg felfegyverzett migránst – például Szíriából és Szomáliából – bátorított a határ átlépésére, a Kreml azonban ezt az állítást határozottan cáfolta.
Ennek előzménye, hogy Finnország tavaly év végén hermetikusan lezárta szárazföldi határait Oroszországgal, ugyanakkor a hivatalos adatok szerint alig egy év alatt 2023 nyarától 2024 nyaráig több mint 1300 menedékkérő érkezett Oroszországból, átjutva a finn határon
– magyarázta ifj. Lomnoci Zoltán. A kialakult helyzet a finn törvényalkotó szerint mielőbbi szigorítást igényelt.
Más kérdés, hogy a finn határőrök az új szabályozás értelmében a bevándorlókkal való „interakciós helyzetben” esetről esetre értékelhetik, hogy a határhoz érkező valóban olyan kiszolgáltatott helyzetben van-e, hogy nem kerülhet vissza a másik oldalra. A gyakorlatban ez értelmezhető lehet majd például a gyermekek, a fogyatékkal élők és gondviselőik vonatkozásában.
Az új jogszabály ugyanakkor nem teszi lehetővé a kitoloncolási határozatok elleni fellebbezést, ami szigorítást jelent. Ugyan a finnországi lakosság kevesebb mint öt százaléka külföldi állampolgár, a bejelentett szexuális bűncselekmények 25 százalékát ők követték el 2018-ban. Még az ukrajnai háború előtt, 2021-ben a nettó bevándorlás több, mint tíz százalékát tette ki Oroszország, hat százalékát Ukrajna, négy százalékát Irak, nagyjából három-három százalékát Irán és Törökország, vagyis a Kelet-Európából származók mellett továbbra is jelentős volt a távolabbi (jórészt muszlim vallási többségű) országokból érkező migráció is – tette hozzá a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Borítókép: Bangladesi migránsok Szaúd-Arábiában 2020. október 5-én (Fotó: AFP/NurPhoto/Rehman Asad)
