Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben Orbán Viktor elmondta, hogy az első háborúja miniszterelnökként a délszláv háború volt, amelynek kapcsán Magyarország megtapasztalta, milyen veszélyes egy fegyveres konfliktus szomszédságában lenni. Ebből a tapasztalatból kiindulva gondolta úgy, hogy szükség van a békemisszióra.
Az első lecke, amit megtanult, az volt, hogy kommunikáció nélkül nincs esély a háború megállítására. Tehát szükség van a kommunikációra mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – tette hozzá Orbán Viktor.
A második legfontosabb dolog a tűzszünet.
Ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mind a két fél elfogad, sosem lesz béke. Mert az első lépés nem a béketerv. Az első lépés a tűzszünet
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ha megnézzük az elmúlt harminc év háborúit, legalább három tűzszünet jutott egy-egy béketervre
– mutatott rá. A béketerv nagyon fontos, de nem lehet azzal kezdeni. Először kommunikációra van szükség, aztán tűzszünetre, és utána lehet tárgyalni a béketervről.
Ez a helyes sorrend
– hangsúlyozta a kormányfő.
Jelenleg azonban nem ezt tesszük. Ezért ment el először Kijevbe, aztán Moszkvába, majd Pekingbe, aztán Washingtonba, a NATO-csúcstalálkozóra – világított rá Orbán Viktor.
Azért mentem, hogy megértsem, mi az esély a békére
– fogalmazott, hozzátéve: arra a következtetésre jutott, hogy egyik félnek sem áll szándékában békét kötni. Mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért látogatott el Pekingbe és Washingtonba is.
Úgy gondolom tehát, hogy most olyan nemzetközi kontextust és környezetet kell teremtenünk, amely megtestesíti és meggyőzően kifejezi, hogy az egész Föld, nem csak a Dél, hanem az egész világ, még Európa is, szeretne tűzszünetet, amilyen gyorsan csak lehet
– nyomatékosította Orbán Viktor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!