Az egyházfő az 1425-ben alapított egyetem 600. évfordulójának megünneplésére érkezett az egyetem frankofón campusára, Louvain-la-Neuve-be. Beszéde a környezeti és társadalmi átalakulással foglalkozó mintegy ötven diák és fiatal tudós közötti találkozó keretében hangzott el.
A diákok a látogatást megelőzően levelet küldtek a Vatikánba, amelyben olyan témáról tettek fel kérdéseket a környezeti és társadalmi átmenethez kapcsolódóan, mint az ökológiai szorongás, a társadalmi és környezeti válságok filozófiai és teológiai gyökerei, a társadalmi egyenlőtlenségek, a nők szerepe és a szolidaritás. Beszédében a pápa a kereszténység és az ökológia kapcsolatáról azt mondta: a keresztény hit az egész emberiség közös otthonával összefüggésben a hálán, a küldetésen és a hűségen alapul.
Hálát kell érezni a közös teremtett világért, amelyben nem urak, hanem vendégek és zarándokok vagyunk. Aki gondoskodik rólunk, az az Isten, aki e Földet teremtette
– hangsúlyozta.
Azt mondta, a keresztény ember küldetése a világban az, hogy megőrizze a teremtett Föld szépségét és tovább művelje, fejlessze azt a jövő érdekében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy mindez nem járhat sikerrel ha a gőg, az erőszak és a rivalizálás megmarad az emberi tudatban.
Véleménye szerint a probléma forrása az emberi természet, „a mindig a gazdasági érdekeiket előtérbe helyező befolyásosok arrogáns közönye”, mert ebből fakad az ökológiai kérdés drámai sürgetése is.
Amíg ez a helyzet, addig minden felhívást elhallgattatnak, vagy csak annyiban hallgatnak meg, amennyiben az a piaci érdekeiknek megfelel. És amíg ez az érdek a legerősebb, addig közös teremtett világunk igazságtalanságot szenved. A teremtett világ ajándékának szépségéért felelősséget kell vállalnunk, a Földön mi csak házigazdák vagyunk, nem önkényurak
– szögezte le.
Választani kell a természet manipulálása vagy annak művelése között, és ez választás belső világunkat is érinti
– tette hozzá.
A nők szerepéről az egyházban Ferenc pápa úgy fogalmazott: az erőszak és az igazságtalanság súlya itt nagy, csakúgy, mint az ideológiai előítéleteké. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyház Isten népe, nem pedig egy multinacionális vállalat.
Isten népében a nők leányok, nővérek és anyák, ahogy a férfiak fiúk, fivérek és apák. Ezek azok a kapcsolatok, amelyek kifejezik, hogy Isten képmása vagyunk, férfi és nő együtt és nem külön-külön. Valójában a nők és a férfiak személyek, kezdettől fogva arra hivatottak, hogy szeressenek és szeretve legyenek
– jelentette ki.