A következő évek, évtizedek világpolitikájában fontos szerepet tölthetnek be az úgynevezett tengeri fojtópontok. Ezek olyan szűk vízi átjárók, tengerszorosok, amelyek kulcsszerepet játszanak a világkereskedelemben, és nehezen kikerülhetők. A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar–Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke és a Budapesti Corvinus Egyetem Centre for Contemporary Asia Studies által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Center for Contemporary Asia Studies Corvinus Institute for Advanced Studies igazgatója, Scott N. Romaniuk, a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Center for Contemporary Asia Studies Corvinus Institute for Advanced Studies tudományos munkatársa, valamint Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa több szempontból is körbejárta a világ ezen pontjainak szerepét.
A legismertebb fojtópontok közé tartozik a Hormuzi-szoros, a Bab el-Mandeb és a Malaka-szoros. A Hormuzi-szoroson például a világ olajszállításának körülbelül húsz százaléka halad át, a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Báb-el-Mandeben pedig a Kína és Európa közti áruforgalom hatvan százaléka – mutatott rá Csicsmann László. A Bab el-Mandeb-szoros szintén kulcsszerepet játszik az olajszállításban. A Malaka-szoros pedig a világ legforgalmasabb tengeri útvonala, ahol évente több ezer hajó halad át.
A tengeri fojtópontok jelentősége azonban nem korlátozódik a kereskedelemre és a gazdaságra. Geopolitikai szempontból is fontosak, hiszen a globális energiaellátásban, rengeteg ország energiabiztonságában is szerepet játszanak.
Nem minden tengeri fojtópont jelentősége egyforma – emelte ki Scott N. Romaniuk. A kutató a Hormuzi-szorost, a Malakka-szorost, a Szuzezi-csatornát és a Panama-csatornát mindenképpen az elsődleges fojtópontok közé sorolja, míg például a Bering-szorost a másodlagosak közé. De léteznek emellett másfajta csoportosítások is, illetve az egyes fojtópontok jelentősége dinamikusan változik – tette hozzá.
Ha egy elsődleges jelentőségű tengeri fojtóponton valamilyen okból akadályba ütközik a forgalom, az súlyos gazdasági következményekkel járhat – mondta el Csicsmann László, példaként felidézve az Ever Given konténerhajó történetét, amely hat napra zárta el a Szuezi-csatornát, hatalmas pénzügyi veszteséget okozva nem csupán Egyiptom, de a globális kereskedelem számára is.
A tengeri fojtópontok körüli feszültségek teljes régiókat destabilizálhatnak, és haditengerészeti műveletek válhatnak szükségessé a szabad hajózás biztosítása érdekében. Erre jó példát jelentenek a Dél-kínai-tenger körüli területi viták, de a Hormuzi-szoros helyzete is. Utóbbi annak ellenére igen sérülékeny, hogy Iránnak nincs szándékában lezárni.
Ezen bizonytalanságok hatására a hajózási társaságok igyekeznek alternatív útvonalakat keresni, ezek azonban nemcsak a szállítás idejét, de a költségeket is jelentősen megnövelik.
A tengeri fojtópontok közelében található országok élvezik ennek előnyeit, a befektetések beáramlását – világított rá Klemensits Péter. A nagyhatalmak azért aktívak az ilyen térségekben, mert fontos számukra, hogy ellenőrzést gyakoroljanak felettük. Főleg az infrastruktúra fejlesztéséből veszik ki a részüket, és ez nem csupán a kikötőket jelenti, de a városok, az autópályák és mindenekelőtt a vasúti összeköttetés javítását is.
Borítókép: Olajszállító tanker (Fotó: AFP)
