Vilija Blinkeviciute erről újságíróknak nyilatkozott pártja választási győzelmét követően.
Az Oroszországgal szomszédos, 2,9 millió lakosú balti ország a NATO becslései szerint idén a GDP mintegy három százalékát költi fegyveres erőire, ami GDP-arányosan a hatodik legjelentősebb védelmi büdzsé a katonai szövetségben.
A litvánok háromnegyede úgy véli, miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, a közeljövőben megtámadhatja országát – derült ki a Baltijos Tyrimai/ELTA cég májusi közvélemény-kutatásából.
Blinkeviciute hangoztatta, hogy pártja választási programja szerint a védelmi költségvetés nem lehet kevesebb, mint a GDP 3,5 százaléka „ez elkerülhetetlen. A biztonság és a védelem annyi pénzt kap, amennyire szükség van” – szögezte le a politikus, aki egyben a kül-, biztonság- és védelmi politikában folytonosságot ígért a leköszönő Haza Szövetség vezette kormány politikájával.
A szociáldemokraták 52 mandátumot szereztek a 141 fős parlamentben a vasárnapi választásokon, amelyeken a megélhetési költségek miatti csalódottság és az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések miatti aggodalom dominált.
A jobbközép Haza Szövetség, amely két párttal – a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal – alkotott kormánykoalíciót, 28 mandátumot szerzett. A négy évvel ezelőtti választásokon ötven mandátum jutott a szövetségnek. Gabrielius Landsbergis, a párt vezetője és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy lemond az elnöki tisztségről, és nem lesz tagja a következő parlamentnek.
A megválasztott parlament először november közepén ül össze, a kormány pedig december közepén alakul meg és teszi le a hivatali esküt.
