Michel Barnier, Emmanuel Macron elnök miniszterelnöke három hónapos hivatali idő után kénytelen volt távozni. Dornfeld László szerint Barnier nagy tapasztalatot halmozott fel, hiszen volt több kormányban miniszter, az Európai Néppárt alelnöke kilenc éven át és az EU főtárgyalója a Brexit tárgyalásokon. Bukását az okozta, hogy a számos megszorítást tartalmazó költségvetési törvény elfogadásakor a francia alkotmány 49.3 szakaszára támaszkodott, amely lehetővé teszi, hogy a parlament megkerülésével fogadjanak el jogszabályokat, de 24 órán belül bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek a kormány ellen.
1958 óta száz alkalommal használták összesen az alkotmány ezen passzusát, ám eddig egyetlen alkalommal sem bukott bele a kormány. Ha most megtörténik, az mindenképpen történelmi pillanat lesz.
Mint Dornfeld rámutatott, a helyzet kilátástalan volt, hiszen Barnier kisebbségi kormánya ki volt szolgáltatva a baloldali Új Népfrontnak és a jobboldali Nemzeti Tömörülésnek, amelyeknek együttesen elegendő képviselőjük volt ahhoz, hogy megbuktassák.
Emmanuel Macron elnök politikai jövőjére nézve a helyzet szintén súlyos következményekkel járhat.
Dornfeld szerint Macron már előre bejelentette, hogy a szavazás eredményétől függetlenül nem fog lemondani az elnöki posztról, rövid időn belül megoldást ígért a politikai válságra. Új választások kiírására júliusig nincs lehetősége a francia törvények szerint.
Ezzel együtt az elnök most szembesül azzal, hogy a francia parlament kormányozhatatlanná vált, amely helyzetet ő idézte elő azzal, hogy a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretörésének megakadályozása miatt visszaléptette jelöltjeit számos helyen a Népfront javára.
A belpolitikai válság gazdasági és külpolitikai következményei is jelentősek. Dornfeld szerint
Macron szavait, amely szerint katonákat kell küldeni Ukrajnába, széles körben bírálták belföldön minden oldalon egyaránt. Most már kijelenthető, hogy pártjának gyenge szereplése előbb az EP-, majd az általános választáson ennek is köszönhető. A francia választók ugyanis nem akarnak semmilyen háborúba beavatkozni, így a szavai odahaza igen népszerűtlenné tették.
Macron nemcsak belföldön, hanem az európai színtéren is jelentős veszteségeket szenvedett el a szakértő szerint. Az EP-, majd az azt követően előre hozott általános választás már most jelentősen rontotta Macron pozícióját az európai politikában. Franciaország, amely korábban megkerülhetetlen volt Brüsszelben, egyre kevésbé képes hatni az ottani folyamatokra.
Eközben Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés folyamatosan erősödik. Dornfeld szerint Le Penék előretörése megállíthatatlannak tűnik, hiába az antifasiszta szólamokat ismételgető Népfront.
Talán ezért próbálják most a Nemzeti Tömörülés vezetőjét bírói eszközökkel ellehetetleníteni, az ellene indított eljárással ugyanis azt akarják elérni, hogy többet ne indulhasson közhivatal betöltéséért.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)
