A Biden-adminisztráció elégedett az elmúlt évek külpolitikájával, de a New York Times (NYT) egy friss cikke árnyaltabb képet fest. A kulcsfontosságú szövetségesek gyakran cselekedtek az amerikai értékekkel, köztük a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal szemben. Sőt, egyes esetekben ezek az országok aktívan aláásták az USA globális hatalmát és tekintélyét.
Edward Wong, a NYT diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy Biden külpolitikájának jellegzetes vonása a tökéletlen partnerek feltétel nélküli támogatása. Ez a hozzáállás számos kockázattal járt, beleértve az eszkaláció veszélyét, a jelentős anyagi terheket és a hírnév csorbítását. Stephen Wertheim, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója megerősíti ezt az állítást, rámutatva a kockázatokra.
Az afganisztáni, izraeli, dél-koreai és az egyesült arab emírségekbeli helyzetek mind példázzák ezt a problémát. Bident és csapatát rendre meglepetésként érték a szövetségesek cselekedetei, majd hallgattak, amikor azok nem tartották be a megállapodásokat vagy elutasították az amerikai diplomáciai kezdeményezéseket.
Az amerikai tisztviselők gyakran azzal magyarázzák a döntéseiket, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy elutasítsák azokat a partnereket, akikre szükségük van Oroszország, Irán, Észak-Korea és különösen a Kína elleni küzdelemben.
Wong kiemeli, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vezette háború a Gázai övezetben különösen súlyosan károsította az USA nemzetközi megítélését.
Emma Ashford, a Stimson Center kutatója rámutat arra, hogy a szövetségesekkel való kapcsolati fennakadások éppen a demokrácia tökéletlenségét hangsúlyozzák, miközben Biden a demokráciát a kül- és belpolitikája vezérlő elvévé tette.
Borítókép: Joe Biden, az Egyesült Államok leköszönő elnöke (Fotó: AFP)
