A svéd kormány célzott vizsgálatot rendelt el annak feltárására, hogy menekültstátuszt élvező személyek milyen gyakran térnek vissza azokba az országokba, amelyekből a védelem elől elmenekültek. Johan Forssell migrációs miniszter szerint ezek az utazások megkérdőjelezik a menekültjog valódiságát:
Ha valaki védelemre hivatkozva kap menekültstátuszt, de visszatér az érintett országba, az azt jelezheti, hogy már nincs szüksége védelemre, vagy a kérelmében hamis információt adott meg.
Az új szabályozás értelmében a Svéd Migrációs Ügynökség a rendőrséggel és a külképviseletekkel együttműködve szorosabb információcserét alakít ki az ilyen utak nyomon követésére.
Az intézkedésre a Novus intézet 2022-es felmérése hívta fel a figyelmet, amely szerint a Svédországba érkező menekültek 79 százaléka utazott már vissza származási országába.
A jelenség nemcsak Svédországban, hanem más európai országokban is ismert. Németországban például 2017-ben Angela Merkel kancellár már „a menekültjog újragondolásának” szükségességét hangsúlyozta a szír és iraki menekültek hasonló gyakorlata miatt.
Norvégiában pedig a statisztikák szerint az afgán, iráni és iraki menekültek nagy része szintén hazautazik.
Svédország a reformok sorát már korábban megkezdte: szigorították a családegyesítés feltételeit, valamint pénzbeli támogatással ösztönzik a migránsok önkéntes hazatérését. Forssell azt sem zárta ki, hogy a jövőben felülvizsgálják a tartózkodási engedély visszavonásának jelenlegi, négyéves időkorlátját.
Az intézkedéseket támadások is érik. Emberi jogi szervezetek, mint például a Human Rights Watch, aggályosnak tartják a kormány intézkedéseit, és arra figyelmeztetnek, hogy a szigorítások káros hatással lehetnek azokra, akik valóban védelemre szorulnak.
Az új szabályok konkrét eredményeire még várni kell: a hatóságok 2025 júliusáig kötelesek benyújtani a vizsgálatok eredményeit. Forssell azonban kijelentette:
Nem fogadjuk el, hogy a menekültügyi rendszert kijátsszák.
Borítókép: Johan Forssell svéd migrációs miniszter (Fotó: AFP)
