Mi várható a politikai és gazdasági válság sújtotta Romániában?

Klaus Johannis román elnök a 2025-ös költségvetés összeállítását és az elnökválasztás menetrendjének meghatározását nevezte az új bukaresti kormány előtt álló legfontosabb kihívásoknak.

A demonstrálók uniós és román nemzeti lobogókat tartanak a kezükben 2024. december 5-én (Fotó: AFP)

Az államfő azt követően mondta ezt, hogy Marcel Ciolacu vezette új koalíciós kabinet tagjai hétfő este letették a hivatali esküt. A régi-új miniszterelnök a hárompárti – a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is magában foglaló – kormány első ülésén kijelentette: beiktatásának egyik első pozitív hatásaként máris olcsóbban hitelezik az országot a nemzetközi pénzpiacok.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök (Fotó: AFP)

Mi várható az új román kormánytól? Ezt kérdeztük Barabás T. Jánostól, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől. A szakértő emlékeztetett rá: Románia egy közepes szintű politikai és gazdasági válságot vészel át, és korántsem biztos, hogy a márciusra várható elnökválasztásig sikereket tud felmutatni az új kabinet. 

Idén egy százalék körül gazdasági növekedésre számítanak, miközben az ipar kibocsátása csökkent, a nyugati befektetők visszafogják romániai vállalataikat, hiszen Németországban, és Franciaországban is gazdasági-politikai válság van. A román nemzeti jövedelmet ahogyan idén, úgy jövőre is az uniós pénzekből megvalósuló infrastruktúrális befektetések és a fogyasztás fogja húzni, bár ez utóbbi egyre kevésbé, mert bér- és nyugdíj befagyasztás várható

 – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Barabás T. János.

Szerinte a bérek befagyasztása elkerülhetetlen, hiszen hét-nyolc százalékos a költségvetési deficit, óriási a külkereskedelmi hiány, mindezekből le kell faragni az EU-s finanszírozás és a hitelképesség érdekében. 

Ez utóbbit viszont ellensúlyozza, hogy a schengeni tagság várhatóan pár százalékkal növeli majd  a GDP-t. Ha felpörög az autópálya-építés, az agrárexport, nem zuhan vissza a gépipar, akkor jó eséllyel stabilizálódik a gazdaság tavaszra, és már jóléti intézkedéseket is tehet a kormány, hiszen a szociáldemokraták megígérték a minimálbérek és a tanulmányi ösztöndíjak növelését, vagy például a kórházépítést is

 – mondta az elemző.

A szakértő a válság lényegét a politikai elit elleni széleskörű bizalmatlanságban látja, amit a szélsőjobbos ellenzék úgy használ ki, hogy demagóg módon a nép nevében szólal meg. 

A Johannis elnök vezette nemzetbiztonsági tanács felvette a küzdelmet a szélsőjobb ellen, perek sora várható kezdeményezésükre, a központi sajtó is kitesz magért. Alapjuk van rá, hiszen az ellenzék vezetői is korruptak, sőt alkotmányellenesen dicsőítik a fasiszta-legionárius múltat

 – hangsúlyozta a szakértő.

Szerinte inkább külső tényezők fogják Románia jövőjét alakítani rövidtávon. 

Ha az Egyesült Államok vámháborúba keveredik az EU-val, akkor gyengébb lesz a gépipar kilábalása a válságból; ha az idén folytatódik az ukrajnai háború, akkor élesedik a romániai hibrid hadviselés is, nemcsak az oroszok részéről, hanem romániai játékosok részvételével is. Ha a titkosszolgálatok uralta román  érdekcsoportok harca kiéleződik, akkor a nagy pártok belső válsága is elmélyül; ha váratlan esemény lesz,  akkor tömegtüntetések lehetnek, amelyek blokkolhatják a kormányzat munkáját – mondta Barabás T. János. 

Az elemző arra számít, hogy a gyors megszorító intézkedéseket, a költségvetési kiadások visszafogását tavaszra „győzelmi gazdasági jelentések” követik, amit bérnövekedés és politikai stabilizálódás követhet. 

Az RMDSZ-nek fontos szerepe lesz, nemcsak kulcsminisztériumai miatt (pénzügy és fejlesztés), hanem kitűnő közvetítő képességei miatt is. Ezzel párhuzamosan, úgy tűnik, elhárul a magyar nyelvhasználatot is kedvezőtlen érintő közigazgatási, regionális átszervezés veszélye

– fogalmazott a Románia-szakértő.  

Ami a közös koalíciós államfőjelölt Crin Antonescu jövó évi választási esélyeit illeti, Barabás T. János azt mondta, jó eséllyel indul ugyan, de nem lehet biztosra venni a győzelmét. 

Kampányát befolyásolni fogja az, hogy sikerül-e fő ellenfelét, Calin Georgescut háttérbe szorítani ügyészi eszközökkel. Ha elemezzük az elmúlt hetek felméréseit, kitűnik, jelenleg Georgescunak lehet nagyobb támogatottsága. Antonescu kiválasztása jól meggondolt stratégiát sejtet, hiszen válságkezelőként lett ideiglenes államfő a Traian Basescu ellenes bizalmatlansági szavazás után, amikor bizonyította, hogy szilárd atlantista, és korrupcióval sem volt vádolható – mondta az elemző. Úgy vélte, Antonescu tanácsadói időhiány miatt „igazságteremtő”, mérsékelten nacionalista imázsára fogják alapozni kampányát.

Borítókép: A demonstrálók uniós és román nemzeti lobogókat tartanak a kezükben 2024. december 5-én (Fotó: AFP)