Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának (NCRI) jelentése szerint 2024-ben országszerte nyolcvanhat börtönben több mint ezer foglyot végeztek ki. A jelentés szerint a halálos áldozatok száma „az elmúlt három évtizedben példátlanul magas”, és 16 százalékos növekedést jelent a 2023-ban végrehajtott 864 kivégzéshez képest, írja a Fox News.
Az iráni vezetés a legtöbb kivégzést az év második felében hajtotta végre. Csaknem hetven százalékukra Maszúd Peszeskján elnök júliusi megválasztása után került sor. A kivégzések mintegy fele 2024 negyedik negyedévében történt, amikor a rezsim „súlyos vereségekkel szembesült a régióban, valamint egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi válsággal” – közölte az NCRI.
Maryam Rajavi, az NCRI megválasztott elnöke szerint a kivégzések sorozata „kétségbeesett kísérletet jelent arra, hogy megakadályozzák a feldühödött lakosság felkelését, ezek a középkori bűntettek azonban megduplázzák az iráni fiatalok elszántságát a vallási diktatúra megdöntésére”. Rajavi szerint „a jelenlegi vezetéssel bármilyen tárgyalást vagy üzletet a kivégzések és a kínzások befejezéséhez kell kötni. Vezetőit bíróság elé kell állítani 45 év emberiség elleni bűntettei és népirtása miatt”.
Az idén Iránban kivégzett foglyok között 34 nő és hét olyan rab volt, akik bűncselekményeiket még fiatalkorúként követték el. Köztük volt hetven afgán állampolgár is. Ez mintegy háromszáz százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Az NCRI jelentése szerint a kivégzett foglyok közül 119-en a beludzsi kisebbséghez tartoztak. Az ENSZ által megbízott, az Iráni Iszlám Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró misszió 2024. augusztusi jelentése szerint a beludzsok az iráni lakosság két százalékát teszik ki.
Azt is megállapították, hogy az etnikai és vallási kisebbségeket „aránytalanul nagy mértékben érintette a kormány válasza a 2022 szeptemberében kezdődött tüntetésekre”. Mahsa Amini, egy kurd nő, akit azért tartóztattak le, mert nem viselt fejkendőt, meghalt az iráni őrizetben.
