Zsigmond Barna Pál az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, hétfői vitáját értékelve azt mondta: a 2010 óta folyamatosan hangoztatott, jól ismert vádak hangzottak el, mint például, hogy Magyarországon nincs jogállam, nincsenek szabad választások, nem működik a demokrácia, nincs sajtószabadság, orosz befolyás alatt állnak az egyetemek.
Szerinte ennek ellenére van jelentősége az ilyen beszélgetéseknek, hiszen lehetőséget kínálnak arra, hogy a magyar kormány tagjai elmondják álláspontjukat és felhívják a bizottság figyelmét az ellentmondásokra.
Példaként említette, hogy míg a magyar diákok nem mehetnek az Erasmus-program keretében nyugat-európai egyetemekre, mondván, a magyar egyetemek orosz befolyás alatt állnak, addig a nyugat-európai szabad világból a diákokat engedik a magyar, orosz befolyás alatt álló egyetemeken tanulni. Az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorbán a kettős mércére példaként Zsigmond Barna Pál megemlítette, hogy az elmúlt időszakban azzal a Didier Reynders korábbi igazságügyi biztossal kellett a Magyarországnak jogállamisági kérdésekben tárgyalnia, aki ellen most a belga ügyészség pénzmosás miatt vádat emelt.
Tehát miközben ránk mutogatnak, jó lenne, hogyha Brüsszelben a saját házuk táján söprögetnének
– fogalmazott. Ugyancsak a kettős mércére beszédes példa, hogy amíg Lengyelországban jobboldali kormány volt, őket is támadták jogállamisági problémákkal, de amint megalakult a baloldali kormány, egyik pillanatról a másikra ejtették ezeket a vádakat, anélkül, hogy történt volna bármilyen jogszabályváltozás.
Zsigmond Barna Pál Lengyelország uniós elnökségéről szólva megjegyezte: a lengyel elnökség nem úgy indult, ahogy mi ezt vártuk, barátságtalan lépés volt, hogy a nyitóünnepségre nem hívták meg a varsói magyar nagykövetet.
A lengyelek láthatóan megpróbálják mellőzni, illetve célkeresztbe állítani Magyarországot.
Ez annak tudható be, hogy Lengyelországban nemrég a jobboldali kormány helyett egy Brüsszel-párti, baloldali kormány került hatalomra
– mondta. A Kossuth rádió műsorában arra a kérdésre, hogy mit vár a lengyel uniós elnökségtől, azt felelte: reméli, hogy a lengyel elnökség alatt gazdasági kérdésekben előre tud lépni az unió, bár a szerdán megjelent bizottsági dokumentum értékelése szerint visszalépés a magyar elnökség alatt elfogadott budapesti nyilatkozathoz képest, ami nagyon világos határidőket és feladatokat tartalmaz a bizottság számára. Az M1 aktuális csatorna műsorában a visszatartott uniós forrásokról szólva kiemelte: a magyar kormány képviselői folyamatosan tárgyalnak a bizottság különböző képviselőivel, és azokban a kérdésekben, ahol lehet, készek megállapodni.
Vannak vörös vonalak
– jelentette ki, példaként említve az illegális migrációt, a családpolitikát, a szuverenitás kérdését, amelyekben a magyar emberek és az őket képviselő magyar kormány álláspontja egyértelmű, de vannak olyan kérdések, mint az igazságszolgáltatási reform és egyéb közigazgatási intézkedések, ahol meg lehet állapodni, és hozzá lehet igazítani a magyar jogot az európai uniós gyakorlathoz.
De azt látjuk – folytatta –, hogy amikor teljesítünk egy feltételt, akkor hirtelen kitalálnak új, mondvacsinált feltételeket (…), és folyamatosan zsarolnak bennünket a pénzekkel.
Ezek a feltételek arról szólnak, hogy ne adják oda a magyar embereknek járó forrásokat,
de mi nem adjuk fel, hiszen ezek a források járnak a magyar embereknek
– fogalmazott Zsigmond Barna Pál.
Borítókép: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
