Az északi sarkvidékről tudni kell, hogy ott jóval kisebb a szárazföld, mint a déli sarkvidéken, nagyrészt fagyott tengervízről van szó, amely most olvadásnak indult. Ahogy olvad, egyre inkább hajózhatóvá válik, és egyre könnyebben hozzáférhetővé válnak a kontinentális talapzatban rejlő ásványok. Ezzel az érintett országok is tisztában vannak, ezért akarják minél inkább kitolni a kontinentális talapzatra vonatkozó jogaikat. És ha a kontinentális talapzat nagyon messzire nyúlik be, a nemzetközi jog legfeljebb 350 tengeri mérföldig (nagyjából 650 kilométer) engedélyezi a kitolását, de ez az abszolút határ – szögezte le a szakértő.
Ez nem a tulajdona a parti államnak, de szuverén jogai vannak, ami azt jelenti, hogy lényegében kizárólagos jogai vannak az adott területen lévő ásványkincsek kiaknázására és feltárására
– mondta Tóth Norbert, példaként Norvégia északi tengeri kőolaj-lelőhelyeit, illetve az Arab-öböl térségét felhozva.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!