Az FBI szerint a dokumentumok a hivatal modernizált nyilvántartási rendszerének köszönhetően kerültek elő. A dokumentumok pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de a Nemzeti Levéltárnak (National Archives and Records Administration, NARA) küldték, hogy a deklasszifikációs folyamat részeként feldolgozzák őket.
(Fotó: AFP)
Jefferson Morley, a JFK Facts blog szerkesztője és a Mary Ferrell Alapítvány alelnöke üdvözölte a bejelentést, és „frissítően őszintének” nevezte az FBI hozzáállását. Morley szerint ez precedenst teremthet más kormányzati szervek számára is, hogy még több, eddig titkosított dokumentumot hozzanak nyilvánosságra. Ugyanakkor Kennedy családjának egyes tagjai nem örülnek a titkosítás feloldásának. Jack Schlossberg, JFK unokája szerint Trump ezzel csupán politikai célokra használja fel a nagyapja halálát.
A deklasszifikáció JFK-t politikai kellékként használja, amikor ő már nem tud visszavágni
– írta Schlossberg az X-en.
Trump teljes körű nyilvánosságot ígér
Trump már januárban jelezte, hogy a JFK-akták teljes körű nyilvánosságra hozatala régóta esedékes, és elrendelte, hogy a titkosítás feloldását az igazságügyi miniszter és a nemzeti hírszerzés igazgatója koordinálja. Az elnök szerint „minden ki fog derülni”, és az amerikai nép megérdemli az igazságot.
Az 1992-es JFK Records Act értelmében már 2017-ben nyilvánosságra kellett volna hozni az összes Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos aktát, de a hírszerző közösség lobbizására Trump elnök elhalasztotta a nyilvánosságra hozatalt, majd ezt Joe Biden is folytatta, így számos dokumentum még mindig titkos maradt. Most azonban a teljes feloldás végrehajtása már konkrét időkeretet kapott.
Mi lehet az új dokumentumokban?
Gerald Posner, a Case Closed című könyv szerzője szerint az újonnan előkerült dokumentumok vagy már meglévő iratok ismételt példányai, vagy korábban figyelmen kívül hagyott akták lehetnek. Ha valóban új bizonyítékokról van szó, az felveti a kérdést, hogy miért nem kerültek elő korábban.
A JFK-akták korábbi titkosítás feloldása során már fény derült arra, hogy Lee Harvey Oswald röviddel a merénylet előtt Mexikóvárosban találkozott a kubai nagykövetség tisztviselőivel, ami tovább táplálta az összeesküvés-elméleteket.
A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy:
- Tartalmaznak-e a most felfedezett dokumentumok új információkat Oswald kapcsolatairól?
- Bizonyítják-e bármilyen formában a CIA vagy az FBI mulasztásait?
- Megerősítenek-e vagy cáfolnak-e bármilyen alternatív elméletet?
Mi várható a továbbiakban?
A dokumentumokat várhatóan fokozatosan teszik közzé a következő hónapokban, az igazságügyi minisztérium és a hírszerzés közreműködésével.
A Trump-adminisztráció egyik célja, hogy a közvélemény és a történészek teljes betekintést nyerjenek a JFK-aktákba, és véget vessenek az évtizedes spekulációknak. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a titkosítás feloldása valóban új fényt derít-e a merénylet körülményeire, vagy csupán tovább táplálja az összeesküvés-elméleteket.
A következő lépésként március végére tervezik a Kongresszus által létrehozott Deklasszifikációs Munkacsoport első nyilvános meghallgatását, ahol nemcsak a JFK-akták, hanem más jelentős történelmi eseményekkel kapcsolatos titkosított anyagok, például a 9/11-es terrortámadás dokumentumai is napirendre kerülnek.
Borítókép: Willy Brandt német politikus John. F. Kennedy amerikai elnökkel Berlinben 1963. június 26-án (Fotó: AFP)
