Ismételten Brüsszelben találkoznak az uniós vezetők, hogy folytassák az Európai Unió Tanácsának március 6-i, rendkívüli ülésén megkezdett tárgyalásokat, amelyek középpontjában továbbra is az orosz–ukrán háború közelmúltbeli fejleményei és a védelemmel kapcsolatos következő lépések állnak.
Az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásunk, a védelmi beruházások szükségessége és a versenyképességünk szorosan összefügg egymással
– nyilatkozta António Costa, az Európai Unió Tanácsának elnöke nemrég.
A következő többéves pénzügyi keret, a migráció, a legújabb közel-keleti fejlemények és más globális kérdések szintén szerepelnek a napirenden. A csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz. A csúcsot megelőző napon Matteo Salvini olasz politikusnak adta át a Hunyadi János-díjat.
Brüsszel a háborús forgatókönyvet követi
A miniszterelnök a csúcstalálkozó kapcsán arról beszélt a sajtónak, hogy az Európai Unió ma egy „fogatlan oroszlán”, amelynek nincsenek eszközei és önálló ereje. A magyar kormányfő szerint az Európai Unió stratégiailag eltávolodott az Egyesült Államoktól, és míg Amerika békére törekszik, addig Brüsszel továbbra is a háborús forgatókönyvet követi.
– Az unió az amerikaiakkal közösen végletekig elkötelezte magát amellett, hogy a NATO határát elvigyük Oroszországig. Az amerikaiak azonban most már látják, hogy ez egy felelőtlen kaland volt, míg Európa még mindig ragaszkodik ehhez a stratégiához
– fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: az EU csak hitelfelvétellel képes finanszírozni a háborút és Ukrajna támogatását, ez pedig hosszú távon fenntarthatatlan. A miniszterelnök szerint Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fenntartani magát. Ha az ország csatlakozna az EU-hoz, akkor ezt a terhet a tagállamoknak kellene átvállalniuk, beleértve Magyarországot is.
Évente félmillió forint a magyarok zsebéből
Orbán Viktor konkrét számokkal is alátámasztotta, hogy mit jelentene Ukrajna csatlakozása az európai adófizetők számára.
– Évente a magyarok majd körülbelül félmillió forintot fizetnek családonként
– mondta. A miniszterelnök szerint Ukrajna felvétele három hatalmas pénzügyi terhet róna az EU-ra:
- Ukrajna újjáépítése – amelyet európai uniós pénzből kellene finanszírozni.
- Az ukrán állam fenntartása – hiszen az ország önerőből nem képes fedezni saját kiadásait.
- Az agrár- és kohéziós alapok elosztása – amelyben az ukrán gazdák és régiók komoly versenytársat jelentenének a jelenlegi uniós kedvezményezetteknek, köztük Magyarországnak is.
Magyarország nincs egyedül, az ellenállás erősödhet
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bár Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan érvel Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a háttérben többen osztják ezt a véleményt.
– Benn, ahol egyenesen és őszintén kell beszélni, ott csak Magyarország érvel Ukrajna uniós tagsága ellen, de a folyosón azért többen vagyunk
– fogalmazott. Orbán szerint előbb-utóbb ezek a háttérbeszélgetések be fognak kerülni a hivatalos tárgyalásokba is. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a békét támogatja, és nem kíván részt venni az ukrán hadsereg finanszírozásában vagy az ország gyorsított uniós csatlakoztatásában.
– A legnagyobb vitát a brüsszeli csúcson Ukrajna ügye fogja kiváltani
– jelentette ki. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni Ukrajna uniós tagságához, és ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni.
– Az Európai Unió csak egyhangú döntéssel vehet fel új tagot, és mi ezt nem támogatjuk
– szögezte le.
Borítókép: Az Európai Unió Tanácsának épülete (Fotó: AFP)
