Kigali azzal vádolja Brüsszelt, hogy Ruandának a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén dúló konfliktusban betöltött szerepével kapcsolatban hazugságokkal és manipulációval, indokolatlan módon ellenségességet próbál szítani Ruandával szemben. Maxime Prévot belga külügyminiszter szerint a lépés aránytalan, és arra utal, hogy amikor a két ország között nincs egyetértés, akkor Ruanda nem hajlandó többé párbeszédet folytatni.
Az Európai Unió hétfőn szankciókat vetett ki öt ruandai állampolgárra, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén bevetett ruandai különleges erők parancsnokára.
Ezek ellenére az afrikai vezetők tartós tűzszünetet létrehozására törekednek a kongói konfliktusban, amelyben a ruandai kormányt többek között a kongói vezetés és az ENSZ is azzal vádolja, hogy támogatja az M23-as kongói lázadók offenzíváját. A kongói kormány és az M23 között kedden Angolában béketárgyalások várhatók – közölte hétfőn egy szóvivő. A kongói küldöttség már az angolai fővárosban, Luandában tartózkodik – tette hozzá.
A kelet-kongói konfliktus januárban vált súlyosabbá, miután a Ruanda által támogatott lázadók előretörtek és elfoglalták a stratégiai fontosságú Goma városát, majd februárban Bukavut is irányításuk alá vették.
A konfliktusban közvetítőként fellépő Angola a múlt héten jelentette be, hogy helyszínt biztosít a kongói kormány és az M23 közötti béketárgyalásoknak. Decemberben azért szakadtak meg a béketárgyalások, mert Ruanda a békemegállapodás aláírását a Kongó és az M23 lázadócsoport közötti közvetlen párbeszéd létrehozásától tette függővé, amelyet azonban akkor Kongó elutasított.
A párbeszéd egy olyan terrorista csoporttal, mint az M23 olyan határ, amelyet soha nem fogunk átlépni
– mondta január 18-án tartott beszédében Félix Tshisekedi kongói elnök. A kongói konfliktus a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát idézte elő, és több mint hétmillió embert kényszerített lakóhelye elhagyására. A lázadókat – az ENSZ szerint – a szomszédos Ruandából mintegy négyezer katona támogatja.
