Kigali azzal vádolja Brüsszelt, hogy Ruandának a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén dúló konfliktusban betöltött szerepével kapcsolatban hazugságokkal és manipulációval, indokolatlan módon ellenségességet próbál szítani Ruandával szemben. Maxime Prévot belga külügyminiszter szerint a lépés aránytalan, és arra utal, hogy amikor a két ország között nincs egyetértés, akkor Ruanda nem hajlandó többé párbeszédet folytatni.
Az Európai Unió hétfőn szankciókat vetett ki öt ruandai állampolgárra, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén bevetett ruandai különleges erők parancsnokára.
Ezek ellenére az afrikai vezetők tartós tűzszünetet létrehozására törekednek a kongói konfliktusban, amelyben a ruandai kormányt többek között a kongói vezetés és az ENSZ is azzal vádolja, hogy támogatja az M23-as kongói lázadók offenzíváját. A kongói kormány és az M23 között kedden Angolában béketárgyalások várhatók – közölte hétfőn egy szóvivő. A kongói küldöttség már az angolai fővárosban, Luandában tartózkodik – tette hozzá.
A kelet-kongói konfliktus januárban vált súlyosabbá, miután a Ruanda által támogatott lázadók előretörtek és elfoglalták a stratégiai fontosságú Goma városát, majd februárban Bukavut is irányításuk alá vették.
A konfliktusban közvetítőként fellépő Angola a múlt héten jelentette be, hogy helyszínt biztosít a kongói kormány és az M23 közötti béketárgyalásoknak. Decemberben azért szakadtak meg a béketárgyalások, mert Ruanda a békemegállapodás aláírását a Kongó és az M23 lázadócsoport közötti közvetlen párbeszéd létrehozásától tette függővé, amelyet azonban akkor Kongó elutasított.
A párbeszéd egy olyan terrorista csoporttal, mint az M23 olyan határ, amelyet soha nem fogunk átlépni
– mondta január 18-án tartott beszédében Félix Tshisekedi kongói elnök. A kongói konfliktus a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát idézte elő, és több mint hétmillió embert kényszerített lakóhelye elhagyására. A lázadókat – az ENSZ szerint – a szomszédos Ruandából mintegy négyezer katona támogatja.
Az EU kiterjesztette a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni szankciókat
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa kilenc embert és egy szervezetet felvett a Kongói Demokratikus Köztársasággal szemben jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések jegyzékébe – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint az intézkedés a Ruanda által támogatott Március 23-i Mozgalom (M23) tuszi lázadószervezet öt, a Ruandai Védelmi Erő (RDF) három magas rangú vezetőjére, valamint a ruandai bánya-, kőolaj- és gázügyi hivatal (RMB) vezérigazgatójára vonatkozik.
Az érintettek a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek a fegyveres konfliktus, valamint az instabilitás és a bizonytalanság fenntartása, illetve a természeti erőforrások tiltott kiaknázása vagy kereskedelme révén. Az EU felvette a szankciós jegyzékbe a kigali székhelyű Gasabo Gold Refinery nevű vállalatot is, amely az ország M23 által ellenőrzött régióiból importált aranyat illegálisan, „ezzel is kihasználva a fegyveres konfliktust, instabilitást és bizonytalanságot” - írták.
A korlátozó intézkedéseket az uniós külügyi tanács az ország keleti részén kialakult konfliktus eszkalációjára tekintettel fogadta el
– tájékoztattak.
Borítókép: Tüntetők egy csoportja, akik Ruandát hibáztatják a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kialakult konfliktusért, plakátokkal gyülekeznek az Európai Bizottság székhelye előtti téren, hogy felszólítsák az EU-t, hogy vezessen be szankciókat Ruanda ellen (Fotó: AFP)
