Helyzetjelentés a világrendről címmel került sor az Eurázsia kerekasztal legutóbbi beszélgetésére, amelynek során Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa, Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és az MCC Külgazdasági Műhely vezetője, valamint Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és egyetemi docense elemezte a változó világrendet és benne Magyarország szerepét.
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok által működtetett intézményrendszer, amely az elmúlt évtizedekben Amerika primátusát biztosította, felbomlik vagy felbomlasztják
– mutatott rá Magyarics Tamás, hozzátéve:
Az ENSZ már hosszú ideje nem számít népszerű intézménynek az amerikaiak szemében, Donald Trump amerikai elnök pedig a multilateralizmus helyett a bilaterális kapcsolatokat helyezi előtérbe. Ebben a folyamatban a NATO szerepe is megváltozik, fenntartása viszont az Egyesült Államoknak is érdeke.
Moldicz Csaba szerint a világrendnek három fő összetevője van, a globális munkamegosztás, a katonai szövetségi rendszerek és a pénzügyi rendszerek. Közülük a legnagyobb változás az elsőben következett be, hiszen a globalizációt előbb deglobalizáció követte, manapság pedig reglobalizációról beszélhetünk.
Ami pedig a pénzügyi rendszert illeti, a dollár továbbra is domináns, és várhatóan az is marad. Egy esetleges BRICS közös valutának kevés a realitása, a jüan pedig nem konvertibilis, és Kína nem is akarja konvertibilissé tenni.
Szatmári Péter a történész szemével tekintette át a folyamatokat. Szerinte Oroszország külpolitikája folytonosságot mutat, ma is hasonlóan érzékeli maga körül a világot.
Oroszország mindig attól tart, hogy a centrumot veszély fenyegeti, ezért a határait minél távolabb akarja tolni a centrumtól
– magyarázta.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a különböző nem állami szereplők jelentősége növekszik. Kínában a vállalatokban automatikusan ott a párt képviselője, tehát amolyan hibrid vállalatokról beszélhetünk. A nyugati értelemben vett magánszektor Oroszországban sem működik, de még az Egyesült Államokban sem függetlenek a nagy pénzemberek az államtól – állapították meg.
Magyarország egyfajta értelmező, tolmácsszerepet tölthet be, ugyanis az átlagnál jobban értjük a keleti gondolkodást
– emelte ki Szatmári Péter. Moldicz Csaba szerint Magyarországnak most a Brüsszellel való kommunikáció okozza a legtöbb gondot.
Az Egyesült Államokkal most könnyebben beszélünk, Kína nem geopolitikai értelemben jelenik meg, inkább kereskedni akar, így velük is könnyebb szót érteni, Oroszországgal pedig elengedhetetlen a kapcsolat fenntartása
– sorolta.
Magyarics Tamás szerint ha az atlanti világban betöltött szerepét nézzük, Washington a központ, Brüsszel az alközpont, Magyarország pedig periféria. Magyarország most stratégiai szempontból azzal próbálkozik, hogy az alközpontot megkerülve közeledik a központhoz, és ennek meg is vannak a reális esélyei, már csak azért is, mert úgy tűnik, a jelenlegi amerikai vezetés jobban szót ért a kelet- és közép-európaiakkal, mint a nyugat-európaiakkal vagy a skandinávokkal.
Kérdés, hogy a központ mennyire fog rászólni az alközpontra Magyarország érdekében
– mondta az Amerika-szakértő.
Borítókép: A beszélgetés résztvevői (A szerző felvétele)
