A politikai elfogultság megkérdőjelezi a Nemzetközi Büntetőbíróság mivoltát

Ha egy intézmény esetében nem teljesül a pártatlan döntéshozatal kritériuma, ott annak bírósági mivolta kérdőjeleződik meg – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Nem véletlen, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína, sem Oroszország nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak – mutatott rá a szakértő.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) székháza Hágában Fotó: AFP

A nemzetközi szervezetek közül egyre több esetében figyelhetjük meg hosszú évek óta azt a trendet, hogy a globalista, progresszív politikát képviselő erők nem hivatalos befolyása növekszik. Ezt láthatjuk például az ENSZ esetében is, de a különféle nemzetközi bíróságok is kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek  – adott áttekintést lapunknak Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Szikra Levente szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság esetében sérül a pártatlan döntéshozatal kritériuma (Fotó: AFP)

A Nemzetközi Büntetőbíróság működésén világosan látszik, hogy a nemzetközi jog következetes, és bizonyítékokon alapuló alkalmazása helyett saját politikai elfogultságait jeleníti meg, és azok alapján jár el. Márpedig alapvető, hogy a bíróságok legfontosabb tulajdonsága az elfogulatlan, pártatlan döntéshozatal. Ahol ez nem teljesül, ott az ilyen intézmény bírósági mivolta kérdőjeleződik meg

– húzta alá a szakértő.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) már a kezdetektől sok kritika éri. Elfogadottságának korlátozottságát mutatja az is, hogy három nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország sem tagja ennek a szervezetnek – hívta fel a figyelmet Szikra Levente.

A legfőbb kritika a politikai elfogultság, amit mutatott a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancs is, ahogy az is, amikor Vlagyimir Putyinnal szemben járt el ugyanígy. Ezek politikailag motivált döntések, amelyek ráadásul a békefolyamatnak is ártanak. Más témában is érték kritikák a bíróságot: például rossz hatékonysággal, lassan ítélkezik, de persze ez eltörpül az elfogultság problémája mellett

– tette hozzá.

Ezek a vezetők különböző szerepekben (Putyin támadóként, Netanjahu a Hamász támadásai elleni védekezőként) háborús konfliktusok részesei, így a béke esetleges megteremtésében is kulcsszerepük lehet – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Véleménye szerint ha tárgyalások helyett jogi eljárásoknak vetik alá őket, azzal valójában még akkor is többet ártanak, mint használnak, ha esetleg van alapja a vádaknak.

Az első ugyanis az emberélet, és akkor érdemes minden másról beszélni, ha sikerült békét, vagy legalább tartós tűzszünetet teremteni

– emelte ki Szikra Levente.

Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság székháza Hágában (Fotó: AFP)