ICC: a szervezet, amely korántsem olyan független, amilyennek mutatja magát

A Nemzetközi Büntető Bíróság – önmaga által megfogalmazott célja –, hogy igazságot szolgáltasson a nemzetközi bűncselekmények áldozatainak, valamint hogy elrettentsen a jövőbeni bűncselekményektől, azonban a szervezetet számos kritika éri, amiatt, hogy túllépi hatáskörét és politikai döntéseket hoz. Az ICC tagállamai azok az országok, amelyek elfogadták és ratifikáltál a szervezet alapokmányát, a Római Statútumot.

Az ICC épületet Hágában Fotó: AFP

A negyedik eset, amely az szervezet joghatósága alá tartozik, az agresszió bűncselekménye. Ez egy állam által egy másik állam szuverenitása, integritása vagy függetlensége ellen alkalmazott fegyveres erő. Ezt a bűncselekmény meghatározást a Római Statútum módosításával fogadták el az ugandai Kampalában 2010-ben.

Római Statútum – a Rómában aláírt alapdokumentum létrejötte

Az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság felállításának gondolata már az első világháború után felmerült, de akkor nem történt meg. A II. világháborút követő nürnbergi és tokiói perek után ismét feléledt a hajlandóság a Bíróság felállítására. 1953-ra el is készült az első Statútum-tervezet az ENSZ keretén belül, de a folyamat a hidegháború miatt megszakadt. 1989-ben került ismét napirendre a bíróság létrehozásának kérdése. 1994-re az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága elkészített egy Statútum-tervezetet, amelyet 1996-ban átdolgozva ismét benyújtott. Végül 1998. június 15. és július 17. között ülésezett az ENSZ diplomáciai konferenciája Rómában, amelyen 127 állam a Statútum elfogadása mellett szavazott. Hét állam, közöttük az Egyesült Államok, Izrael és néhány arab állam nemmel voksolt, így ők nem lettek az ICC tagjai.

Hans Corell, az ENSZ főtitkár-helyettese beszél a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának ratifikálási ünnepségén. 2002. április 11-én, az ENSZ New York-i székhelyén. Fotó: AFP 

Az ICC tagállamai

A Nemzetközi Büntető Bíróság tagállamai azok az országok, amelyek elfogadták és ratifikálták a Római Statútumot. Jelenleg 123 ország tartozik az ICC tagállamai közé. Tagja között szerepel az Európai Unió összes tagállama valamint más európai, illetve afrikai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni ország.

Ugyanakkor az Egyesült Államok például nem tagja az ICC-nek, mivel – bár aláírta a Római Statútumot –  soha nem ratifikálta azt, és gyakran kritizálja is a bíróság működését. Kína eleve nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és megkérdőjelezi ICC hatáskörét, míg India a szuverenitás megőrzésére hivatkozva nem tagja a szervezetnek.

Magyarország 1998. július 17-én aláírta, majd 2001. november 30-án ratifikálta a Római Statútumot.

Az ICC-tagság nem kötelezi az államokat automatikusan a szervezet döntéseinek, vagy intézkedéseinek végrehajtására. Ez jogilag csak akkor lehet kötelező érvényű egy tagállam számára, ha az adott ország a statútumot átemeli, beilleszti saját jogrendszerébe, vagyis törvénybe iktatja annak végrehajthatósági szabályait.

Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból

 

2025. április 03-án Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

A felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi

– mondta, hozzátéve: A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt", ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá. 
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. 
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást" kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely. 
Közölte: 

Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel" nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. 

Orbán Viktor is bírálta az ICC-t

A magyar miniszterelnök 2024-ben, a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Orbán Viktor elmondta, egyetért azzal, hogy világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék, de szerinte a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően a döntések során.  

A Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon

– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek minősítette. Ezt követően meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hozzátéve, hogy Magyarország nem veszi őrizetbe a politikust, ha elfogadja a meghívást.

2025. április 03-án az izraeli miniszterelnök Magyarországra érkezett. Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu közös sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő megerősítette, hogy Magyarország kilép az ICC-ből, majd úgy fogalmazott:

Meggyőződésünkké vált, hogy ez egy politikai bírósággá alakult. Tehát az elmúlt években ez most már nem egy pártatlan, nem egy jogállami bíróság, hanem egy politikai bíróság. És ezt a legvilágosabban az Izraellel kapcsolatos döntések mutatták meg. És azt gondoljuk, hogy egy politikai motivációk alapján működő nemzetközi bíróságban egy magára valamit adó demokratikus jogállam, mint amilyen Magyarország, nem vesz részt, nem vehet részt.

A kormányfő aláhúzta: meggyőződése, hogy politikai eszköz lett ez az egyébként fontos nemzetközi bírói fórum, amellyel Magyarország nem tud és nem is akar közösséget vállalni a következő időszakban. 

 

Mit jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsa?

Az ICC - saját állítása szerint - elfogatóparancsot ad ki, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy valaki a bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények valamelyikét elkövette és ezek kapcsán akadályozza az igazságszolgáltatást. Az így kiadott elfogatóparancsok végrehajtása a tagállamok együttműködésétől függ. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt összesen négy elfogatóparancsot adott ki. Vlagyimir Putyin orosz, Omar al-Bashir szudáni és Muammar Kadhafi líbiai elnök után Benjamin Netanjahu lett a világ negyedik vezetője aki ellen ezt az intézkedést hozta az ICC. 

Trump többször kritizálta, majd szankcionálta a szervezetet

Donald Trump amerikai elnök, beiktatása után nem sokkal, szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, válaszul arra, hogy az ICC nyomozást kezdeményezett majd elfogató parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen. A februárban elrendelt szankciók pénzügyi és vízumkorlátozásokat tartalmaznak, amelyek az ICC munkatársait is érinti.

A Fehér Ház honlapján tette közzé közzétett dokumentumot, amely szerint szerint Trump az ICC-t jogellenes és megalapozatlan, Amerika és szoros szövetségese, Izrael elleni fellépéssel vádolja. A dokumentum leírja, hogy a bíróság jogtalanul vette át a joghatóságot, és előzetes vizsgálatot indított amerikai és szövetségeseinek állampolgárai ellen, köztük Izrael ellen is.

Trump kiemelte, hogy az ICC visszaélt hatalmával, amikor letartóztatási parancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen. 

Az elnök hangsúlyozta, hogy az ICC-nek nincs joghatósága az Egyesült Államok vagy Izrael felett, mivel egyik ország sem írta alá a Római Statútumot, és mindkettő sikeres demokrácia, ahol a hadsereg szigorúan betartja a háborús törvényeket.

BREAKING: The International Criminal Court (ICC) said it condemned the decision by US President Donald Trump to impose sanctions on its staff.https://t.co/l5buoxPRlV

📺 Sky 501 and YouTube pic.twitter.com/zwrUj5tWcw

— Sky News (@SkyNews) February 7, 2025

Noha a szervezet állítja, hogy akkor lép közbe, ha egy adott állam nem hajlandó vagy nem képes igazságot szolgáltatni, számos kritika éri tevékenysége miatt. Elsősorban elvtelen, túlzó és részrehajló munkája miatt bírálják az ICC-t. Az izraeli elnök ellen kiadott elfogatóparancs több ország, köztük Ausztria és Franciaország ellenérzését is kiváltotta. Több ország úgy véli, az ICC politikai alapon hoz döntéseket és nem az eredetileg megfogalmazott és dokumentumban rögzített céljai szerint.

Borítókép: Az ICC épületet Hágában Fotó: AFP