Az ICC (International Criminal Court), vagyis a Nemzetközi Büntetőbíróság az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Székhelye Hágában, Hollandiában van. Az ICC nem helyettesíti az országok saját igazságszolgáltatási rendszerét.

A Bíróság célja, hogy a felelősöket felelősségre vonja a bűncselekményekért, és megelőzze, hogy ezek a bűncselekmények megismétlődjenek. A Római Statútum nevű nemzetközi szerződés alapján működő Nemzetközi Büntetőbíróság a világ első állandó nemzetközi büntetőbírósága.
A Nemzetközi Büntető Bíróság alapító szerződése, a Római Statútum négy fő bűncselekményre biztosít joghatóságot az ICC számára.
Ezek egyike a népirtás, amelyet a bíróság definíciója szerint az a konkrét szándék jellemez, hogy egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot részben vagy egészben elpusztítsanak tagjainak megölésével vagy más módon:
- a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérülést okoznak;
- szándékosan olyan életkörülményeket teremtenek a csoport számára, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését eredményezik;
- olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja a csoporton belüli születések megakadályozása; vagy a csoport gyermekeit erőszakkal áthelyezik egy másik csoportba.

A Nemzetközi Büntető Bíróság üldözheti az emberiesség elleni bűncselekményeket is, amelyek olyan súlyos jogsértések, amelyeket bármely polgári lakosság elleni nagyszabású támadás részeként követtek el. A Római Statútumban felsorolt, az emberiesség elleni bűncselekmények 15 formája olyan bűncselekményeket foglal magában, mint
a gyilkosság, nemi erőszak, bebörtönzés, erőszakos eltűnés, rabszolgasorba taszítás - különösen a nők és gyermekek rabszolgasorba taszítása, szexuális rabszolgaság, kínzás, apartheid és deportálás.
A bíróság rendelkezik a háborús bűncselekményekről is, amelyek a genfi egyezmények súlyos megsértését jelentik fegyveres konfliktus keretében, és amelyek közé tartozik például a gyermekkatonák alkalmazása, civilek vagy hadifoglyok megölése vagy kínzása, kórházak, történelmi műemlékek vagy vallási, oktatási, művészeti, tudományos vagy jótékonysági célokra szánt épületek elleni szándékos támadások irányítása.
A negyedik eset, amely az szervezet joghatósága alá tartozik, az agresszió bűncselekménye. Ez egy állam által egy másik állam szuverenitása, integritása vagy függetlensége ellen alkalmazott fegyveres erő. Ezt a bűncselekmény meghatározást a Római Statútum módosításával fogadták el az ugandai Kampalában 2010-ben.
Római Statútum – a Rómában aláírt alapdokumentum létrejötte
Az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság felállításának gondolata már az első világháború után felmerült, de akkor nem történt meg. A II. világháborút követő nürnbergi és tokiói perek után ismét feléledt a hajlandóság a Bíróság felállítására. 1953-ra el is készült az első Statútum-tervezet az ENSZ keretén belül, de a folyamat a hidegháború miatt megszakadt. 1989-ben került ismét napirendre a bíróság létrehozásának kérdése. 1994-re az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága elkészített egy Statútum-tervezetet, amelyet 1996-ban átdolgozva ismét benyújtott. Végül 1998. június 15. és július 17. között ülésezett az ENSZ diplomáciai konferenciája Rómában, amelyen 127 állam a Statútum elfogadása mellett szavazott. Hét állam, közöttük az Egyesült Államok, Izrael és néhány arab állam nemmel voksolt, így ők nem lettek az ICC tagjai.

Az ICC tagállamai
A Nemzetközi Büntető Bíróság tagállamai azok az országok, amelyek elfogadták és ratifikálták a Római Statútumot. Jelenleg 123 ország tartozik az ICC tagállamai közé. Tagja között szerepel az Európai Unió összes tagállama valamint más európai, illetve afrikai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni ország.
Ugyanakkor az Egyesült Államok például nem tagja az ICC-nek, mivel – bár aláírta a Római Statútumot – soha nem ratifikálta azt, és gyakran kritizálja is a bíróság működését. Kína eleve nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és megkérdőjelezi ICC hatáskörét, míg India a szuverenitás megőrzésére hivatkozva nem tagja a szervezetnek.
Magyarország az ICC tagállamai közé tartozik, miután 1998. július 17-én aláírta, majd 2001. november 30-án ratifikálta a Római Statútumot.
Az ICC-tagság nem kötelezi az államokat automatikusan a szervezet döntéseinek, vagy intézkedéseinek végrehajtására. Ez jogilag csak akkor lehet kötelező érvényű egy tagállam számára, ha az adott ország a statútumot átemeli, beilleszti saját jogrendszerébe, vagyis törvénybe iktatja annak végrehajthatósági szabályait.
Mit jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsa?
Az ICC - saját állítása szerint - elfogatóparancsot ad ki, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy valaki a bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények valamelyikét elkövette és ezek kapcsán akadályozza az igazságszolgáltatást. Az így kiadott elfogatóparancsok végrehajtása a tagállamok együttműködésétől függ.
A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt összesen négy elfogatóparancsot adott ki. Vlagyimir Putyin orosz, Omar al-Bashir szudáni és Muammar Kadhafi líbiai elnök után Benjamin Netanjahu lett a világ negyedik vezetője aki ellen ezt az intézkedést hozta az ICC.
Trump többször kritizálta, majd szankcionálta a szervezetet
Donald Trump amerikai elnök, beiktatása után nem sokkal, szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, válaszul arra, hogy az ICC nyomozást kezdeményezett majd elfogató parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen. A februárban elrendelt szankciók pénzügyi és vízumkorlátozásokat tartalmaznak, amelyek az ICC munkatársait is érinti.
A Fehér Ház honlapján tette közzé közzétett dokumentumot, amely szerint szerint Trump az ICC-t jogellenes és megalapozatlan, Amerika és szoros szövetségese, Izrael elleni fellépéssel vádolja. A dokumentum leírja, hogy a bíróság jogtalanul vette át a joghatóságot, és előzetes vizsgálatot indított amerikai és szövetségeseinek állampolgárai ellen, köztük Izrael ellen is.
Trump kiemelte, hogy az ICC visszaélt hatalmával, amikor letartóztatási parancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ICC-nek nincs joghatósága az Egyesült Államok vagy Izrael felett, mivel egyik ország sem írta alá a Római Statútumot, és mindkettő sikeres demokrácia, ahol a hadsereg szigorúan betartja a háborús törvényeket.
Noha a szervezet állítja, hogy akkor lép közbe, ha egy adott állam nem hajlandó vagy nem képes igazságot szolgáltatni, számos kritika éri tevékenysége miatt. Elsősorban elvtelen, túlzó és részrehajló munkája miatt bírálják az ICC-t. Az izraeli elnök ellen kiadott elfogatóparancs több ország, köztük Ausztria és Franciaország ellenérzését is kiváltotta. Több ország úgy véli, az ICC politikai alapon hoz döntéseket és nem az eredetileg megfogalmazott és dokumentumban rögzített céljai szerint.
Orbán Viktor is bírálta az ICC-t
A magyar miniszterelnök is megszólalt a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán és bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Orbán Viktor elmondta, egyetért azzal, hogy világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék, de szerinte a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően a döntések során.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek minősítette. Ezt követően meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hozzátéve, hogy Magyarország nem veszi őrizetbe a politikust, ha elfogadja a meghívást.
Borítókép: Az ICC épületet Hágában Fotó: AFP