Benjamin Netanjahu politikailag legyőzhetetlen

2022 novemberében választották meg ismét miniszterelnöknek az izraeli politikust. A 75 éves Benjamin Netanjahu hivatalban töltött ideje támogatóiban erősítette azt a képet, hogy ő a legjobb ember, aki Izrael védelméért tehet. A politikus Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke.

Benjamin Netanjahu Fotó: AFP

Netanjahu 1997-ben Fotó: AFP

1999-ben elvesztette hivatalát, miután előre hozott választásokat írt ki, és vereséget szenvedett Ehud Barak munkáspárti vezetőtől, aki korábbi parancsnoka volt.

Politikai újjászületés

Miután az 1999-es választásokon alulmaradt Ehud Barakkal szemben, néhány évre visszavonult a politikától, a Likud vezetői tisztségéről is lemondott. Ariel Sharon 2001-es miniszterelnökké választása után tért vissza. 

Akkor Sharon kormányában először külügyminiszter, majd pénzügyminiszter volt. 

2005-ben lemondott, tiltakozásul a megszállt Gázai övezetből való izraeli kivonulás miatt. Még ugyanebben az évben Sharon kivált a Likud pártból és új, centrista pártot alapított, a Kadimát. Netanjahu ismét elnyerte a Likud vezetését, és 2009 márciusában másodszor is miniszterelnökké választották. Ezután rekordhosszúságú ideig, 12 évig, 2021-ig volt miniszerelnök. Ezt követően – egy rövid, ellenzékben töltött időszak után – 2022-ben ismét Izrael miniszterelnöke lett. Netanjahu népszerűségi mutatói 2023 októbere után zuhanni kezdtek, majd Izrael néhány jelentős sikere – köztük Jahja Szinvár Hamász-vezér és Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér meggyilkolása – és a Hezbollah elleni népszerű szárazföldi offenzíva miatt Netanjahu népszerűsége ismét emelkedni kezdett. 

A Gázai övezet

A palesztin támadások és izraeli katonai akciók többször is konfliktusos helyzetbe sodorták Izraelt a Gázai övezetben és környékén, Netanjahu 2009-es visszatérése előtt és után is. A politikus 2009-ben nyilvánosan bejelentette, hogy feltételesen elfogadja a palesztin államot Izrael mellett, majd később szigorított álláspontján.

Nem fog létrejönni palesztin állam, nem úgy, mint amiről az emberek beszélnek. Nem fog megtörténni

– mondta egy izraeli rádióállomásnak 2019-ben.

Netanjahu végül beleegyezett a ciszjordániai telepépítések példátlan, tíz hónapos befagyasztásába, ami lehetővé tette a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokat, de a tárgyalások 2010 végén meghiúsultak. Bár a konfliktusok során Izrael a legszorosabb szövetségesének, az Egyesült Államoknak a támogatását élvezte, Netanjahu és Barack Obama elnök között feszült volt a viszony, írta a BBC. 

A mélypont akkor következett be, amikor Netanjahu 2015 márciusában a kongresszusban felszólalt, és az Iránnal folytatott, annak atomprogramjáról szóló amerikai tárgyalásokból eredő „rossz alkura” figyelmeztetett. Az Obama-kormányzat az izraeli politikus látogatását beavatkozásként kezelte. 

2023. október 7-én Izrael történelmének legkatasztrofálisabb támadását szenvedte el, amikor Hamász-fegyveresek százai törtek át a határon a Gázai övezetből.

Körülbelül 1200 embert öltek meg, és 251-et túszként visszavittek Gázába. Netanjahu válaszul háborút indított a Hamász megsemmisítésére, amely még mindig tart, noha nemrégiben többhetes tűzszünet jött létre a felek között.

Benjamin Netanyahu’s speech from 3 days ago about the war, October 7th, antisemitism around the world, and pretty much anything you need to know, in English.

This is a must-listen.

May God bless this man.

pic.twitter.com/xmnGN8IYTh

— Vivid.🇮🇱 (@VividProwess) March 30, 2025

Netanjahu szoros politikai kapcsolatot ápolt Donald Trumppal

Donald Trump 2017-es elnöksége az amerikai és az izraeli kormány politikája közötti szorosabb közeledéshez vezetett, és egy éven belül Trump bejelentette, hogy Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának. A lépés az arab világban feszültséget okozott. 2020 januárjában Netanjahu „az évszázad lehetőségeként” üdvözölte Trump tervezetét az Izrael és a palesztinok közötti békére, bár a palesztinok azt egyoldalúnak és az asztalon hagyottnak minősítették. Netanjahu Irán ügyében is egyetértett Trumppal, üdvözölte, hogy az elnök 2018-ban kilépett az iráni atomalkuból és visszaállította a gazdasági szankciókat. 

Trump második elnöksége idején is megmaradt a jó kapcsolat. 

Netanjahut, megválasztása után nem sokkal,  első külföldi vezetőként fogadta a Fehér Házban az amerikai elnök. Már az első tárgyaláson napirendre kerültek a gázai tűzszünet, az izraeli–amerikai stratégiai kapcsolatok és Irán kérdései is.

Az Egyesült Államok újraválasztott elnöke aktív segítséget nyújtott az év eleji, gázai tűzszünet megvalósulásában, amiért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök köszönetet mondott Donald Trumpnak.

Netanyahu praises Trump:

“You are the greatest friend Israel has ever had in the White House.”

pic.twitter.com/OwILnw8xEF

— Oli London (@OliLondonTV) February 5, 2025

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése

Benjamin Netanjahu lett a világ negyedik vezetője, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki. Ezzel Vlagyimir Putyin orosz, Omar al-Bashir szudáni és Muammar Kadhafi líbiai elnök mellé került.

Az elfogatóparancs Izraelnek a palesztinokkal szembeni katonai fellépésére vonatkozik, a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásának napjától kezdve. 

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, korábbi izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.

A Nemzetközi Büntetőbíróság lépését Izrael-szerte felháborodás fogadta, ahol Netanjahut széles körben mélyen megosztó személyiségnek tartják, és még politikai ellenségei is lelkiismeretlenségnek minősítették. A hágai törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – elvileg kötelesek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek. 

Orbán Viktor kiállt Netanjahu mellett

Orbán Viktor kiállt Netanjahu mellett és tavaly decemberben meg is hívta Magyarországra az izraeli miniszterelnököt, aki megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy meghívta magyarországi látogatásra, hogy erkölcsi világosságról tett tanúbizonyságot, és kiállt az igazság mellett.

Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett

– válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére az izraeli miniszterelnök. 

Magyarország és Izrael kapcsolata régóta töretlen

Magyarország és a zsidó állam kapcsolata Netanjahu miniszterelnöksége alatt elmélyült. A két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatai is jók, emellett – több felmérés szerint is – a zsidóság számára is biztonságos ország Magyarország. Nemrégiben Sulyok Tamás köztársasági elnök Budapesten fogadta Jichák Hercog izraeli államfőt. A magyar elnök a megbeszélést követően kiemelte, hogy Magyarország a leghatározottabban elutasítja az antiszemitizmus minden formáját, ez az uniós elnökség alatt is egy kiemelt terület volt. 

Borítókép: Benjamin Netanjahu (Fotó: AFP)