Benjamin Netanjahu Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. A politikus – a Likud párt vezetőjeként – Izrael történetének legjobboldalibb koalícióját vezeti.

Visszatérése a hatalomba egy viszonylag rövid ellenzéki időszak után következett be. Politikai megújulása megerősítette támogatói körében azt a hitet, hogy politikailag legyőzhetetlen. A 75 éves Netanjahu hivatalban töltött ideje erősítette azt a képet, hogy ő a legjobb ember, aki Izrael védelméért tehet. Korábban azt mondta, hogy leginkább Izrael védelmezőjeként szeretne emlékezetes maradni és ez láthatóan sikerült is neki.
Netanjahu öröksége
Benjamin Netanjahu 1949-ben született Tel-Avivban. Családja 1963-ban az Egyesült Államokba költözött, amikor apja, Benzion, a neves történész és cionista aktivista akadémiai állást kapott.
18 éves korában visszatért Izraelbe, ahol öt évet töltött a hadseregben. Századosként szolgált egy elit kommandós egységben, a Sayeret Matkalban. 1972-ben, egy Izraelben leszállt, palesztin fegyveresek által eltérített belga utasszállító repülőgép elleni támadásban megsebesült, de ez sem tántorította el a szolgálattól: harcolt az 1973-as közel-keleti háborúban is.

1976-ban Netanjahu bátyja, Jonatán meghalt, amikor az ugandai Entebbében egy eltérített utasszállító repülőgép túszainak kiszabadítására indított rajtaütést vezetett. Halála megrendítette a családot, Jonatan Netanjahu neve pedig legendássá vált Izraelben. Benjamin Netanjahu terrorizmusellenes intézetet hozott létre bátyja emlékére. Netanjahu háromszor nősült. Harmadik felesége, Sara Ben-Artzi légiutaskísérőként dolgozott az El Al légitársaság New York és Izrael közötti járatán, amikor megismerkedtek. A pár 1991-ben házasodott össze. Az izraeli miniszterelnöknek három gyermeke van, kettő a harmadik házasságából.
Hatalomra jutás
Szinte egyik napról a másikra indult el Netanjahu közéleti, politikai karrierje. 1982-ben Izrael washingtoni külképviseletének helyettes vezetője lett. Az angolul jól beszélő, jellegzetes amerikai akcentussal rendelkező, szókimondó férfi ismerős arccá vált az amerikai televízióban, és Izrael hatékony szószólója lett.
1984-ben kinevezték Izrael állandó képviselőjévé az ENSZ-ben.
Netanjahu 1988-ban visszatért Izraelbe, és ekkor kapcsolódott be a politikába. A Likud színeiben mandátumot nyert a Knesszetben, az izraeli parlamentben, és külügyminiszter-helyettes lett. Később pártelnökké választották.
A Likud párt
A Likud, gazdaságpolitikáját tekintve liberális párt, híve a szabad versenynek és a minél kisebb állami szerepvállalásnak. Manapság ez természetes Izraelben, de a hetvenes évek végéig ez forradalmi felfogásnak számított Izrael szocialista jellegű társadalmában. Az ázsiai és afrikai országokból érkezett zsidók és azok leszármazottai nagy számban szavaznak a Likud pártra, mert benne a Munkáspárt askenázi hegemóniájának ellenfelét látják.
1996-ban Izrael első közvetlenül megválasztott miniszterelnökét, Jitzhak Rabint meggyilkolták. Ezt követően előre hozott választást írtak ki, melyet Netanjahu nyert meg.
Netanjahu Izrael legfiatalabb vezetője lett, és az első, aki az állam 1948-as megalapítása után született.
Annak ellenére, hogy hevesen bírálta az Izrael és a palesztinok közötti 1993-as oslói békemegállapodásokat, Netanjahu aláírta a Hebron 80 százalékát a Palesztin Hatóságnak átadó megállapodást, és beleegyezett a megszállt Ciszjordániából való további kivonulásba is.