Benjamin Netanjahu Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. A politikus – a Likud párt vezetőjeként – Izrael történetének legjobboldalibb koalícióját vezeti.
Visszatérése a hatalomba egy viszonylag rövid ellenzéki időszak után következett be. Politikai megújulása megerősítette támogatói körében azt a hitet, hogy politikailag legyőzhetetlen. A 75 éves Netanjahu hivatalban töltött ideje erősítette azt a képet, hogy ő a legjobb ember, aki Izrael védelméért tehet. Korábban azt mondta, hogy leginkább Izrael védelmezőjeként szeretne emlékezetes maradni és ez láthatóan sikerült is neki.
Netanjahu öröksége
Benjamin Netanjahu 1949-ben született Tel-Avivban. Családja 1963-ban az Egyesült Államokba költözött, amikor apja, Benzion, a neves történész és cionista aktivista akadémiai állást kapott.
18 éves korában visszatért Izraelbe, ahol öt évet töltött a hadseregben. Századosként szolgált egy elit kommandós egységben, a Sayeret Matkalban. 1972-ben, egy Izraelben leszállt, palesztin fegyveresek által eltérített belga utasszállító repülőgép elleni támadásban megsebesült, de ez sem tántorította el a szolgálattól: harcolt az 1973-as közel-keleti háborúban is.
1976-ban Netanjahu bátyja, Jonatán meghalt, amikor az ugandai Entebbében egy eltérített utasszállító repülőgép túszainak kiszabadítására indított rajtaütést vezetett. Halála megrendítette a családot, Jonatan Netanjahu neve pedig legendássá vált Izraelben. Benjamin Netanjahu terrorizmusellenes intézetet hozott létre bátyja emlékére. Netanjahu háromszor nősült. Harmadik felesége, Sara Ben-Artzi légiutaskísérőként dolgozott az El Al légitársaság New York és Izrael közötti járatán, amikor megismerkedtek. A pár 1991-ben házasodott össze. Az izraeli miniszterelnöknek három gyermeke van, kettő a harmadik házasságából.
Hatalomra jutás
Szinte egyik napról a másikra indult el Netanjahu közéleti, politikai karrierje. 1982-ben Izrael washingtoni külképviseletének helyettes vezetője lett. Az angolul jól beszélő, jellegzetes amerikai akcentussal rendelkező, szókimondó férfi ismerős arccá vált az amerikai televízióban, és Izrael hatékony szószólója lett.
1984-ben kinevezték Izrael állandó képviselőjévé az ENSZ-ben.
Netanjahu 1988-ban visszatért Izraelbe, és ekkor kapcsolódott be a politikába. A Likud színeiben mandátumot nyert a Knesszetben, az izraeli parlamentben, és külügyminiszter-helyettes lett. Később pártelnökké választották.
A Likud párt
A Likud, gazdaságpolitikáját tekintve liberális párt, híve a szabad versenynek és a minél kisebb állami szerepvállalásnak. Manapság ez természetes Izraelben, de a hetvenes évek végéig ez forradalmi felfogásnak számított Izrael szocialista jellegű társadalmában. Az ázsiai és afrikai országokból érkezett zsidók és azok leszármazottai nagy számban szavaznak a Likud pártra, mert benne a Munkáspárt askenázi hegemóniájának ellenfelét látják.
1996-ban Izrael első közvetlenül megválasztott miniszterelnökét, Jitzhak Rabint meggyilkolták. Ezt követően előre hozott választást írtak ki, melyet Netanjahu nyert meg.
Netanjahu Izrael legfiatalabb vezetője lett, és az első, aki az állam 1948-as megalapítása után született.
Annak ellenére, hogy hevesen bírálta az Izrael és a palesztinok közötti 1993-as oslói békemegállapodásokat, Netanjahu aláírta a Hebron 80 százalékát a Palesztin Hatóságnak átadó megállapodást, és beleegyezett a megszállt Ciszjordániából való további kivonulásba is.
1999-ben elvesztette hivatalát, miután előre hozott választásokat írt ki, és vereséget szenvedett Ehud Barak munkáspárti vezetőtől, aki korábbi parancsnoka volt.
Politikai újjászületés
Miután az 1999-es választásokon alulmaradt Ehud Barakkal szemben, néhány évre visszavonult a politikától, a Likud vezetői tisztségéről is lemondott. Ariel Sharon 2001-es miniszterelnökké választása után tért vissza.
Akkor Sharon kormányában először külügyminiszter, majd pénzügyminiszter volt.
2005-ben lemondott, tiltakozásul a megszállt Gázai övezetből való izraeli kivonulás miatt. Még ugyanebben az évben Sharon kivált a Likud pártból és új, centrista pártot alapított, a Kadimát. Netanjahu ismét elnyerte a Likud vezetését, és 2009 márciusában másodszor is miniszterelnökké választották. Ezután rekordhosszúságú ideig, 12 évig, 2021-ig volt miniszerelnök. Ezt követően – egy rövid, ellenzékben töltött időszak után – 2022-ben ismét Izrael miniszterelnöke lett. Netanjahu népszerűségi mutatói 2023 októbere után zuhanni kezdtek, majd Izrael néhány jelentős sikere – köztük Jahja Szinvár Hamász-vezér és Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér meggyilkolása – és a Hezbollah elleni népszerű szárazföldi offenzíva miatt Netanjahu népszerűsége ismét emelkedni kezdett.
A Gázai övezet
A palesztin támadások és izraeli katonai akciók többször is konfliktusos helyzetbe sodorták Izraelt a Gázai övezetben és környékén, Netanjahu 2009-es visszatérése előtt és után is. A politikus 2009-ben nyilvánosan bejelentette, hogy feltételesen elfogadja a palesztin államot Izrael mellett, majd később szigorított álláspontján.
Nem fog létrejönni palesztin állam, nem úgy, mint amiről az emberek beszélnek. Nem fog megtörténni
– mondta egy izraeli rádióállomásnak 2019-ben.
Netanjahu végül beleegyezett a ciszjordániai telepépítések példátlan, tíz hónapos befagyasztásába, ami lehetővé tette a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokat, de a tárgyalások 2010 végén meghiúsultak. Bár a konfliktusok során Izrael a legszorosabb szövetségesének, az Egyesült Államoknak a támogatását élvezte, Netanjahu és Barack Obama elnök között feszült volt a viszony, írta a BBC.
A mélypont akkor következett be, amikor Netanjahu 2015 márciusában a kongresszusban felszólalt, és az Iránnal folytatott, annak atomprogramjáról szóló amerikai tárgyalásokból eredő „rossz alkura” figyelmeztetett. Az Obama-kormányzat az izraeli politikus látogatását beavatkozásként kezelte.
2023. október 7-én Izrael történelmének legkatasztrofálisabb támadását szenvedte el, amikor Hamász-fegyveresek százai törtek át a határon a Gázai övezetből.
Körülbelül 1200 embert öltek meg, és 251-et túszként visszavittek Gázába. Netanjahu válaszul háborút indított a Hamász megsemmisítésére, amely még mindig tart, noha nemrégiben többhetes tűzszünet jött létre a felek között.
Netanjahu szoros politikai kapcsolatot ápolt Donald Trumppal
Donald Trump 2017-es elnöksége az amerikai és az izraeli kormány politikája közötti szorosabb közeledéshez vezetett, és egy éven belül Trump bejelentette, hogy Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának. A lépés az arab világban feszültséget okozott. 2020 januárjában Netanjahu „az évszázad lehetőségeként” üdvözölte Trump tervezetét az Izrael és a palesztinok közötti békére, bár a palesztinok azt egyoldalúnak és az asztalon hagyottnak minősítették. Netanjahu Irán ügyében is egyetértett Trumppal, üdvözölte, hogy az elnök 2018-ban kilépett az iráni atomalkuból és visszaállította a gazdasági szankciókat.
Trump második elnöksége idején is megmaradt a jó kapcsolat.
Netanjahut, megválasztása után nem sokkal, első külföldi vezetőként fogadta a Fehér Házban az amerikai elnök. Már az első tárgyaláson napirendre kerültek a gázai tűzszünet, az izraeli–amerikai stratégiai kapcsolatok és Irán kérdései is.
Az Egyesült Államok újraválasztott elnöke aktív segítséget nyújtott az év eleji, gázai tűzszünet megvalósulásában, amiért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök köszönetet mondott Donald Trumpnak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése
Benjamin Netanjahu lett a világ negyedik vezetője, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki. Ezzel Vlagyimir Putyin orosz, Omar al-Bashir szudáni és Muammar Kadhafi líbiai elnök mellé került.
Az elfogatóparancs Izraelnek a palesztinokkal szembeni katonai fellépésére vonatkozik, a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásának napjától kezdve.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, korábbi izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság lépését Izrael-szerte felháborodás fogadta, ahol Netanjahut széles körben mélyen megosztó személyiségnek tartják, és még politikai ellenségei is lelkiismeretlenségnek minősítették. A hágai törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – elvileg kötelesek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek.
Orbán Viktor kiállt Netanjahu mellett
Orbán Viktor kiállt Netanjahu mellett és tavaly decemberben meg is hívta Magyarországra az izraeli miniszterelnököt, aki megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy meghívta magyarországi látogatásra, hogy erkölcsi világosságról tett tanúbizonyságot, és kiállt az igazság mellett.
Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett
– válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére az izraeli miniszterelnök.
Magyarország és Izrael kapcsolata régóta töretlen
Magyarország és a zsidó állam kapcsolata Netanjahu miniszterelnöksége alatt elmélyült. A két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatai is jók, emellett – több felmérés szerint is – a zsidóság számára is biztonságos ország Magyarország. Nemrégiben Sulyok Tamás köztársasági elnök Budapesten fogadta Jichák Hercog izraeli államfőt. A magyar elnök a megbeszélést követően kiemelte, hogy Magyarország a leghatározottabban elutasítja az antiszemitizmus minden formáját, ez az uniós elnökség alatt is egy kiemelt terület volt.
Borítókép: Benjamin Netanjahu (Fotó: AFP)
