Ma kezdődik az elnökválasztás Romániában

Romániában vasárnap megkezdődik az elnökválasztás, amelyen az ország 19 millió állampolgára arról dönt, ki legyen az ország államfője a következő öt évben. Amennyiben a mostani első fordulóban nem sikerül államfőt választani, a május 18-i második fordulóban dől el, ki lesz Románia következő elnöke.

Románia zászlaja Fotó: Getty Images

A szavazólapokon 11 név szerepel. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt az első fordulóban megnyerje a választást, nemcsak az érvényes voksok, hanem a hazai és külföldi választói névjegyzékben szereplő 19 millió ember több mint felének, 9,5 millió választópolgár támogatására van szüksége. 

Az utóbbi két évtizedben a részvétel alig haladta meg az ötven százalékot, 2019-ben pedig el sem érte ezt a szintet. 

Amennyiben a mostani első fordulóban nem sikerül államfőt választani, a május 18-i második fordulóban dől el, ki lesz Románia következő elnöke. A közvélemény-kutatási eredmények szerint az első fordulóban a kormányoldal által szélsőségesnek minősített, magát a szuverenista mozgalom szószólójának tartó George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke végezhet az élen. 

A második helyért küzdelem várható Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció közös jelölte és Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere között. 

A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint hét órakor kezdődik, a szavazókörök pedig – belföldön és külföldön egyaránt – romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak be. Több becslés is készül a szavazókörökből távozók megkérdezése alapján. 

Az exit-pollok eredményét a voksolás befejezését követően (közép-európai idő szerint este nyolc órakor) ismertetik a hírtelevíziók. 

Az eredetileg 2024 végére kiírt román elnökválasztást azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság tavaly december 6-án érvénytelenítette a november 24-én megrendezett első forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási eljárás elölről kezdését arra hivatkozva, hogy a választás korrektségét sértő, a jelöltek esélyegyenlőségét csorbító illegális befolyásolást és kampányfinanszírozást tapasztalt. Előzőleg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a legtöbb szavazatot megszerző független jelölt kizárólag közösségi platformokon folytatott, törvénytelenül finanszírozott kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.