Veszélyes brit terv: ez egy időzített bomba

Az Egyesült Királyság kormánya új, a balkániak számára aggasztó tervvel állt elő a migrációs válság kezelésére. A potenciálisan veszélyes menedékkérőket balkáni táborokba telepítenék át. Ez a brit lépés azonban komoly biztonsági kockázatot jelenthet a régió számára.

Migránsok Boszniában (Fotó: AFP)

Predrag Tyeranity, a Banja Luka-i Biztonsági Kar dékánja szerint a brit terv, hogy a Balkánon, többek között Bosznia-Hercegovinában nyissanak központokat az iráni és szomáliai menedékkérők számára, jelentős biztonsági fenyegetést jelent.

Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)

Ha Nagy-Britannia komoly biztonsági szolgálatokkal sem tud megbirkózni a valós veszélyt jelentő migránsokkal, hogyan tudna ezzel megbirkózni egy nyugat-balkáni ország? Sokkal kevésbé

 – hangsúlyozta Tyeranity.

A brit terv lényege, hogy a nem kívánatos migránsokat a Balkánon létrehozott „visszatérési csomópontoknak” nevezett gyűjtőtáborokba telepítenék át. Keir Starmer miniszterelnök már megkezdte a délkelet-európai politikai vezetők „meggyőzését”. Edi Rama albán miniszterelnök elutasította az ajánlatot, míg Vjosa Osmani, Koszovó elnöke elfogadta Starmer tervét.

A brit terv felrobbanthatja a Balkánt

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője élesen bírálta a tervet: 

Nagy-Britannia migráns-lerakóhelyet akar csinálni Bosznia-Hercegovinából. Ez a terv nemcsak biztonsági szempontból jelent időzített bombát, hanem civilizációs fenyegetést is jelent a térség etnikai képének megváltoztatására.

Tyeranity szerint a brit kormány szándéka nem korrekt: 

Saját problémáikat akarják Európának erre a részére áthelyezni. Ez azt mutatja, hogy sem Nagy-Britannia, sem az EU nem akarja minőségi módon megoldani a migránskérdést.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy azok az országok, amelyek elfogadják a brit tervet, komoly veszélynek teszik ki magukat: 

Aki elfogadja, hogy olyan biztonsági problémákkal foglalkozzon, amelyekkel még Nagy-Britannia sem akar foglalkozni, nemcsak a választói bizalom szempontjából, hanem komoly biztonsági fenyegetések tekintetében is nagy veszélynek teszi ki magát.

Tyeranity úgy véli, hogy mindaz, ami történik, az EU és Nagy-Britannia hibás migrációs politikájának következménye: 

Most megpróbálnak kijutni ebből úgy, hogy a problémát valaki másra hárítják. Azonban a központok megnyitása Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában vagy Észak-Macedóniában – amelyek potenciális fogadó országokként szerepelnek a nem hivatalos brit listán – nem oldja meg a problémát, és nem állítja meg a migránsok beáramlását Nyugat-Európába.

A Külügyminisztérium közlése szerint tavaly több tízezer ember használta a Nyugat-Balkánt, hogy Európába jusson illeáglisan. Jelentések szerint az Egyesült Királyság akár kilenc országgal is tárgyalásokat folytat a mostani kezdeményezésről.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a balkáni útvonalon a migránsok rendszeresen erőszakos cselekedeteket követnek el. Gyakran előfordulnak lövöldözések, lopások és egyéb bűncselekmények is. 

Boszniában legutóbb hatan sérültek meg egy illegális bevándorlók közti leszámolásban, de ehhez hasonló esetek Szerbiában, a magyar–szerb határ túloldalán is többször megtörténtek.

2015-ben körülbelül egymillió migráns haladt át a nyugat-balkáni útvonalon.

Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útiránya még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út, ám a magyar és a horvát határőrizet megerősítése, s a szerb rendőrök kemény fellépése miatt a migránsok gyakran Bosznia-Hercegovinán keresztül igyekeznek bejutni az Európai Unióba.

Borítókép: Migránsok Boszniában (Fotó: AFP)