Szélsőségesen elfogult a gyermekvédelmi törvény brüsszeli támadása

Az uniós bíróság főtanácsnoka kapcsán megkérdőjelezhető az egyébként kötelező pártatlanság. A Tűzfalcsoport elemzése.

Forrás: Tűzfalcsoport2025. 06. 10. 10:27
Forrás: Tűzfalcsoport
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2024-ben az Amnesty International egy propagandakiadványt hozott nyilvánosságra Szabadságtól a cenzúrát címmel. Ebben többek között az is olvasható, hogy az NGO „jogi elemzése” a gyermekvédelmi törvényről „egyértelműen azt mutatja, hogy a törvény megfelelő indok hiányában korlátozza az emberek információhoz való hozzáférési jogát, ami nem felel meg a nemzetközi emberi jogi előírásoknak. A törvény számos rendelkezése homályos, nem szolgál legitim célt, és a kormány nem rendelkezik megfelelő bizonyítékkal annak alátámasztására, hogy ezek a korlátozások szükségesek vagy arányosak lennének. A propagandatörvény hozzájárul az LMBTI embereket övező megbélyegzéshez és negatív sztereotípiákhoz Magyarországon, megszilárdítva a diszkriminatív gyakorlatokat.”

Hangsúlyozandó, hogy a hazai, külföldről finanszírozott „jogvédő” szervezetek ebben a kérdésben (is) összehangoltan nyilvánultak meg, a Háttér Társaság egyik szakértője az Átlátszó nevű felületnek adott interjúban például a már említett információhoz való hozzáférés joga kapcsán is kifejtette véleményét, írja a Tűzfalcsoport elemzése.

„Ha kimarad a melegség, a nem konform vagy transz nemi élmény témája, az is információ. Főleg, ha ez olyan helyeken marad ki, ahol hivatalosan tájékoztatást kaphatnak a fiatalok a szexualitásról. Ez a kimaradás azt közvetíti, hogy a nem ciszhetero tapasztalat annyira ritka, hogy foglalkozni sem érdemes vele. Aki érintett, az azt fogja érezni, hogy egyedül van a dolgaival a világban, a nem érintettekben (ciszheterókban) pedig fenntartja azt a nézetet, hogy ez egy nagyon ritka dolog, ezért bármilyen heteroszexualitástól eltérő érzés és vágy nagyon ijesztő lesz számukra is”– jelentette ki Vecsernyés Anna pszichológus.

A napokban került napvilágra a magyar kiskorúak védelmét szolgáló jogszabály elleni brüsszeli támadás újabb fejezete, az immár az Európai Bíróság előtt zajló eljárás kapcsán az úgynevezett főtanácsnoki állásfoglalás. Ebben Tamara Capeta főtanácsnok – megismételve az Európai Bizottság joginak szánt érveit – az Amnesty International idézett „jogi elemzésében” használt fordulatokat is érdekes módon alkalmaz. 

Megjegyzendő, hogy Capeta korábban egy olyan a Soros-hálózathoz köthető zágrábi intézetnél, az Institute for Development and International Relations-nál is dolgozott, amely egy 2017-es – Croatian International Relations Review című – kiadványában élésen bírálta Magyarország migrációs politikáját. Emellett a jogászkörökben híres/hírhedt Verfassungsblog.de nevű – a szélsőbaloldali jogi vélemények számára, illetve Magyarországot élesen bíráló cikkeknek is teret adó – portál egyik rendszeres szerzője.

Az persze, hogy egy brüsszeli intézmény enyhén szólva merít, inspirálódik a magyarországi NGO-k szakmai anyagaiból, az nem újdonság. 

Annak ellenére sem, hogy az uniós alapszerződés rögzíti, hogy a bírósági főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.