Ismét Magyarországot támadja az EU

Magyarország az LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával megsértette az uniós jogot – ismertette álláspontját Tamara Capeta, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka csütörtökön. A bíróság később hozza meg a végső ítéletet az ügyben.

Az európai zászló az Európa Tanács (ET) és az Európai Unió szimbóluma Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság állapítsa meg az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó uniós szerződés 2. cikkének különálló megsértését is, írta az MTI. 

Az EU tagállamainak zászlói és Európa zászlaja (Fotó:NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)

A luxemburgi testület közleményében az áll: a 2021-ben elfogadott magyar törvény célja a pedofil bűncselekményekkel szembeni szigorúbb fellépés és a gyermekvédelem erősítése volt. Ennek keretében Magyarország több jogszabályt módosított. Azonban ezek közül több rendelkezés – a kormány szerint a kiskorúak védelmében – korlátozza vagy tiltja az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemtől való eltérést, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást” jelenítik meg vagy népszerűsítik. Emiatt az Európai Bizottság Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, és annak megállapítását kérte, hogy Magyarország három különböző szinten is megsértette az uniós jogot.

Először is, a jogsértés érinti a belső piac működésére vonatkozó elsődleges és másodlagos jogszabályokat, különösen a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó rendelkezéseket. Másodszor, a módosítások ellentétesek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásaival. Harmadsorban pedig a bizottság szerint Magyarország több, az Európai Unió alapjogi chartájában biztosított alapvető jogot is megsértett, továbbá szembement az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékekkel, mint például az emberi méltóság, az egyenlőség és a jogállamiság elve.

Tamara Capeta azt javasolja, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, „mivel az ezen jogokba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokokkal, nevezetesen a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők azon jogával, hogy gyermekeiket személyes meggyőződésüknek megfelelően neveljék”.

A főtanácsnok kifejtette: a magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTQ-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem korlátozódik a kiskorúak pornográf tartalommal szembeni védelmére, amit Magyarországon már a módosításokat megelőzően is törvény tiltott. Emellett Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTQ-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalom kárt okozhat a kiskorúak egészséges fejlődésében.

„Következésképpen ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete”– húzta alá a főtanácsnok.

Capeta hangsúlyozta: az uniós jogrend párbeszéd révén alakul ki, ami azt jelenti, különböző elképzelések létezhetnek arról, hogy a közös értékeket hogyan kell „konkretizálni”. Az alapvető jogok tartalmával kapcsolatos nézeteltérések, illetve a két vagy több alapvető jog egymással való összemérésében mutatkozó eltérések nem vezethetnek az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó, az uniós szerződés 2. cikke megsértésének megállapításához.

„Ezek az uniós jogrendszeren belüli alkotmányos párbeszéd részét képezik, amely lehetővé teszi a jogok eltérő konkretizálását. Az ilyen nézeteltérések azonban nem jelentik maguknak az értékeknek a tagadását”– emelte ki.

A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy az LMBTQ-személyeket a tagállamokban megillető egyenlő tisztelet nem lehet vita tárgya ilyen párbeszéd keretében. Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül – hívta fel a figyelmet.

Capeta ezért úgy véli: Magyarország azzal, hogy megkérdőjelezi az LMBTQ-személyek egyenlőségét, nem az Európai Unió értékeinek tartalmát illető nézetkülönbségről vagy eltérésről tesz tanúbizonyságot. Ezzel szemben többet is tagadott ezen alapvető értékek közül, amivel jelentősen eltért az alkotmányos demokráciának az uniós szerződésben felvázolt modelljétől – tette hozzá a főtanácsnok indítványában.

A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság később hozza meg a végső ítéletet az ügyben.

Borítókép: Az európai zászló az Európa Tanács (ET) és az Európai Unió szimbóluma (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)