Magyarország „megameghallgatással” szembesül „az LMBTQ-ellenes törvény miatt”, Budapest az Európai Bizottsággal és nem kevesebb, mint tizenhat uniós országot képviselő jogászokkal küzd meg az Európai Bíróságon – írja a Politico, amely valójában a gyermekvédelmi törvényt nevezi LMBTQ-ellenes szabályozásnak, szúrta ki a Mandiner.
A lap szerint
a tét minden eddiginél nagyobb Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányának, az egyik jogvédő szervezet az EU történetének legnagyobb emberi jogi csatájának nevezte az ügyet.
A Kurier szerint az ítélet három-négy hónapon belül várható, Magyarországot megfoszthatják az uniós döntésekben való szavazati jogától. Mint ismert, az Országgyűlés 2021 júniusában fogadta el a pedofilellenes és gyermekvédelmi törvénycsomagot. A törvénycsomagba bekerült a 18 év alattiak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítésének tilalma, valamint az iskolai szexuális felvilágosítás szabályozása. A gyermekvédelmi törvényt idén szigorították, amely szerint többek között nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit 18 év alatti sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.
A gyermekvédelmi törvényt korábban számtalan alkalommal támadták az uniós bürokraták. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban ráadásul azt is elismerte, hogy Brüsszel az LMBTQ-jogok és a migráció korlátozása miatt tartja vissza a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét. Tették mindezt úgy a 2022-es magyarországi gyermekvédelmi népszavazás során a magyarok elsöprő többsége értett egyet a kormánnyal.
Durva támadás
„Ebben a hónapban Európa megállíthatja a homofób erőszak és a tekintélyelvűség hullámát, amelyet Orbán Viktor indított el kontinensünkön – Vlagyimir Putyin áldásával – amikor 2021 júniusában »propagandatörvényt« fogadott el” – írta Esther Martinez és Alejandro Menéndez, a többek között LMBT-jogokkal foglalkozó RECLAIM civil csoport igazgatója, illetve jogi tanácsadója az EU Observer oldalán. A cikk állítása szerint „durva támadás” volt a törvény, amely kizárta az iskolákból a szexuális propagandát. Azt is sérelmezik, hogy ezt követően több hasonló törvény került elfogadásra Európában. A szerzők szerint az EU bírósága megállíthatja a „homofób hullámot”, mivel kedden (november 19-én) kezdi tárgyalni azt, hogy a gyerekvédelmi törvény sérti-e az Európai Unió törvényeit.
Nem csak egy törvénnyel kapcsolatban fognak dönteni. Ez egy csata azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mit lehet az egész kontinensen tanítani, beszélni és elfogadni
– írja a cikk. A szerzők állítása szerint a magyar jogszabály „törvényi modell az LMBT emberek megbélyegzésére és terrorizálására” amit szerintük Putyintól importált az ország. A cikk szerint a magyar LMBT párok nem mernek kézen fogva menni az utcán, és állításuk szerint megnőtt az erőszak ellenük.
A szerzők egyenesen azt állítják, hogy a törvény a gyerekeknek okoz a legtöbb „nyomorúságot.”
Idéznek egy magyar diákot, akit melegsége miatt megvertek a társai, és a cikk azt suggalja, hogy ez is a törvény következménye. A véleménycikk felhívja arra a figyelmet, hogy az uniós bíróság prioritásként kezeli az ügyet, és mind a 27 bírója foglalkozni fog vele, ami csak az ügyek 0.12 százalékban történik meg.
„A bíróságnak úttörő döntést kell hoznia arról, hogyan kell értelmezni az EU alapszerződésének 2. cikkével kapcsolatos alapvető kérdéseket, amely a demokrácia, az emberi jogok és a megkülönböztetés tilalmának értékeit rögzíti. Ha úgy találják, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, az kötelező precedenst teremthet a hasonló törvények visszavonásához az egész EU-ban, ami az LMBTIQ+ és gyermekjogi aktivisták jelentős győzelmét jelentené” – írja a két aktivista.
A cikk megjegyzi, hogy ha Orbán ennek ellenére nem vonja vissza a törvényt, akkor Magyarországot napi egymilliós bírsággal sújthatják.
Az ítélet várhatóan 2025 nyarán születik meg.
Borítókép: Az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
