Hódok okozhatták a parajdi sóbánya katasztrófáját?

Egészen megdöbbentő hírek láttak napvilágot a parajdi sóbánya-katasztrófa kapcsán. Hódok is szerepet játszottak a román gazdasági miniszter szerint a parajdi bánya katasztrófájában.

2025. 06. 03. 17:10
A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt. munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket 2025. május 30-án
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parajdi katasztrófáért felelős lehet a hódpopuláció

A parajdi sóbánya vízbetörése súlyos kockázatot jelent, a helyzet rendezéséhez 130 millió lejre (körülbelül tízmilliárd forint) lenne szükség – közölte Bogdan Ivan román gazdasági miniszter. A Korond-patak medrének elterelése, a víz kiszivattyúzása és a bányajáratok megerősítése lenne a megoldás, de ezt környezetvédelmi aggályok és a védett hódpopuláció eddig akadályozták. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben többször próbálták elterelni a bányához közeli Korond-patakot, de ezt a környezetvédelmi hatóságok meghiúsították a területen élő, védett hódpopulációra hivatkozva.

Kollégáimat akkor is figyelmeztették, hogy különös óvatossággal járjanak el, nehogy veszélyeztessék a hódokat. Őszintén szólva ez nekem nevetségesnek tűnik

– mondta Ivan.

A miniszter szerint a patak teljes medrének elterelése technikailag lehetséges lenne: „Körülbelül négy hónap alatt kivitelezhető lenne a projekt, egy betonmedencével, amely a folyó teljes medrét elvezeti – még ha ez védett területen halad is át.”

Bogdan Ivan hozzátette: „Azt fogjuk javasolni a kormánynak, hogy szükség esetén hozzon sürgős döntést, és utasítsa a környezetvédelmi hatóságokat és a természetvédelmi területekért felelős szervezeteket, hogy a lehető leghamarabb adják ki az engedélyeket. Nem engedhetjük meg, hogy a sóbánya sorsát a hódok akadályozzák.”

Ihatatlanná vált a víz Parajdon

Mindeközben óriási gondok léptek fel az ivóvízellátással a településen. A katasztrófa következményeként több Maros megyei településen ihatatlanná vált a csapvíz a megemelkedett sótartalom miatt, mivel a Kis-Küküllő folyó is szennyeződött.

Mintegy 39 ezer ember érintett, köztük Dicsőszentmárton, Szászbogács, Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta térsége. A vezetékes vizet csak háztartási célokra szabad használni, ivásra és főzésre nem alkalmas.

A hatóságok fokozott vízminőség-ellenőrzést vezettek be, és alternatív ivóvízellátáson dolgoznak, minimum napi öt liter ivóvizet biztosítva személyenként. Emellett kérik a lakosságot, hogy csak megbízható forrásból származó vizet fogyasszanak, és kövessék a Ro-Alert és hivatalos tájékoztatásokat – számolt be a Maszol.

Borítókép: A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt. munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket (Fotó: MTI)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.