A parajdi katasztrófát elsősorban a Korond-patak hirtelen megemelkedett vízszintje, valamint a 2012-ben megkezdett, de máig befejezetlen mederszabályozási munkálatok okozták.
A vízszivárgás veszélye már 2016 óta ismert, amikor a bánya egy részét elöntötte a víz. Akkor hódok építettek gátat a patak medrébe, ezzel részben eltérítették a víz útját. A heves esőzések következtében a víz a föld alá is betört, súlyos károkat okozva.
A szakértők szerint a vízhozam több mint százszorosára nőtt, ami rendkívüli terhelést jelent a bánya szerkezetére nézve. Bár az esőzések azóta elálltak, a legfőbb feladat most az, hogy megakadályozzák a bánya beomlását.
Daniel Diaconu professzor, a Bukaresti Egyetem Földrajztudományi Karának oktatója a Digi24 televíziónak adott nyilatkozatában elmondta:
Valószínű, hogy a közeljövőben egy sós tó alakul ki a térségben. Úgy vélem, a mennyezet részben vagy teljesen beomlik, és mesterséges tó keletkezik a helyén.
A professzor szerint a parajdi sóbánya katasztrófája természeti és emberi eredetű tényezők együttes hatásának következménye.
„A só oldódása természetes folyamat, de ha egyszerre hat rá nagy mennyiségű víz – jelen esetben körülbelül 60 köbméter másodpercenként, miközben a megszokott vízhozam ennél jóval kevesebb, kevesebb mint egy köbméter másodpercenként –, akkor ez nyomást, eróziót, majd intenzív oldódást idéz elő a talajban. Ez komoly károkat okozott a bánya szerkezetében.”
Diaconu szerint a folyamat nem most kezdődött, már évekkel ezelőtt megindult. „Úgy vélem, a hatóságokat megtévesztette az általában alacsony vízhozam, és úgy gondolták, hogy elegendő lesz a patakmeder vízhatlanítása, hogy megakadályozzák a víz és a sóréteg érintkezését. Most úgy tűnik, ez nem volt elég.”
A professzor szerint a Korond-patakot – amely a Hargita lábánál folyik – legalább részben szabályozni vagy elterelni kellett volna, hogy ne érintkezzen a bányaterülettel.
A föld alatt jelenleg kilenc bányakamra található, ezek akár 320 méter mélységig is nyúlnak. Diaconu szerint technikailag szinte lehetetlen kiszivattyúzni azt a hatalmas vízmennyiséget, ami jelenleg a föld alatt van – több millió köbméterre becsülik.
Ami most a mélyben zajlik, az egyértelműen sóoldódás, amíg a víz el nem telítődik sóval. Ekkor keletkezik egy rendkívül sűrű sóoldat. Ha ezt követően sikerülne megszüntetni az édesvíz utánpótlását, az oldódási folyamat leállhatna. Kérdés azonban, hogy a bánya különböző szintjei, úgynevezett horizontjai kibírták-e a rájuk nehezedő hatalmas terhelést. Ezek a felső rétegek átlagosan nyolc méter vastagok
– mondta Diaconu.
