Hódok okozhatták a parajdi sóbánya katasztrófáját?

Egészen megdöbbentő hírek láttak napvilágot a parajdi sóbánya-katasztrófa kapcsán. Hódok is szerepet játszottak a román gazdasági miniszter szerint a parajdi bánya katasztrófájában.

2025. 06. 03. 17:10
A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt. munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket 2025. május 30-án
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parajdi katasztrófát elsősorban a Korond-patak hirtelen megemelkedett vízszintje, valamint a 2012-ben megkezdett, de máig befejezetlen mederszabályozási munkálatok okozták.

A parajdi katasztrófáért felelős lehet a hódpopuláció (Fotó: Veres Nándor / MTI Fotószerkesztõség)
A parajdi katasztrófáért felelős lehet a hódpopuláció (Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Veres Nándor)

A vízszivárgás veszélye már 2016 óta ismert, amikor a bánya egy részét elöntötte a víz. Akkor hódok építettek gátat a patak medrébe, ezzel részben eltérítették a víz útját. A heves esőzések következtében a víz a föld alá is betört, súlyos károkat okozva.

A szakértők szerint a vízhozam több mint százszorosára nőtt, ami rendkívüli terhelést jelent a bánya szerkezetére nézve. Bár az esőzések azóta elálltak, a legfőbb feladat most az, hogy megakadályozzák a bánya beomlását.

Daniel Diaconu professzor, a Bukaresti Egyetem Földrajztudományi Karának oktatója a Digi24 televíziónak adott nyilatkozatában elmondta:

Valószínű, hogy a közeljövőben egy sós tó alakul ki a térségben. Úgy vélem, a mennyezet részben vagy teljesen beomlik, és mesterséges tó keletkezik a helyén.

A professzor szerint a parajdi sóbánya katasztrófája természeti és emberi eredetű tényezők együttes hatásának következménye.

„A só oldódása természetes folyamat, de ha egyszerre hat rá nagy mennyiségű víz – jelen esetben körülbelül 60 köbméter másodpercenként, miközben a megszokott vízhozam ennél jóval kevesebb, kevesebb mint egy köbméter másodpercenként –, akkor ez nyomást, eróziót, majd intenzív oldódást idéz elő a talajban. Ez komoly károkat okozott a bánya szerkezetében.”

Diaconu szerint a folyamat nem most kezdődött, már évekkel ezelőtt megindult. „Úgy vélem, a hatóságokat megtévesztette az általában alacsony vízhozam, és úgy gondolták, hogy elegendő lesz a patakmeder vízhatlanítása, hogy megakadályozzák a víz és a sóréteg érintkezését. Most úgy tűnik, ez nem volt elég.”

A professzor szerint a Korond-patakot – amely a Hargita lábánál folyik – legalább részben szabályozni vagy elterelni kellett volna, hogy ne érintkezzen a bányaterülettel.

A föld alatt jelenleg kilenc bányakamra található, ezek akár 320 méter mélységig is nyúlnak. Diaconu szerint technikailag szinte lehetetlen kiszivattyúzni azt a hatalmas vízmennyiséget, ami jelenleg a föld alatt van – több millió köbméterre becsülik.

Ami most a mélyben zajlik, az egyértelműen sóoldódás, amíg a víz el nem telítődik sóval. Ekkor keletkezik egy rendkívül sűrű sóoldat. Ha ezt követően sikerülne megszüntetni az édesvíz utánpótlását, az oldódási folyamat leállhatna. Kérdés azonban, hogy a bánya különböző szintjei, úgynevezett horizontjai kibírták-e a rájuk nehezedő hatalmas terhelést. Ezek a felső rétegek átlagosan nyolc méter vastagok

– mondta Diaconu.

A parajdi katasztrófáért felelős lehet a hódpopuláció

A parajdi sóbánya vízbetörése súlyos kockázatot jelent, a helyzet rendezéséhez 130 millió lejre (körülbelül tízmilliárd forint) lenne szükség – közölte Bogdan Ivan román gazdasági miniszter. A Korond-patak medrének elterelése, a víz kiszivattyúzása és a bányajáratok megerősítése lenne a megoldás, de ezt környezetvédelmi aggályok és a védett hódpopuláció eddig akadályozták. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben többször próbálták elterelni a bányához közeli Korond-patakot, de ezt a környezetvédelmi hatóságok meghiúsították a területen élő, védett hódpopulációra hivatkozva.

Kollégáimat akkor is figyelmeztették, hogy különös óvatossággal járjanak el, nehogy veszélyeztessék a hódokat. Őszintén szólva ez nekem nevetségesnek tűnik

– mondta Ivan.

A miniszter szerint a patak teljes medrének elterelése technikailag lehetséges lenne: „Körülbelül négy hónap alatt kivitelezhető lenne a projekt, egy betonmedencével, amely a folyó teljes medrét elvezeti – még ha ez védett területen halad is át.”

Bogdan Ivan hozzátette: „Azt fogjuk javasolni a kormánynak, hogy szükség esetén hozzon sürgős döntést, és utasítsa a környezetvédelmi hatóságokat és a természetvédelmi területekért felelős szervezeteket, hogy a lehető leghamarabb adják ki az engedélyeket. Nem engedhetjük meg, hogy a sóbánya sorsát a hódok akadályozzák.”

Ihatatlanná vált a víz Parajdon

Mindeközben óriási gondok léptek fel az ivóvízellátással a településen. A katasztrófa következményeként több Maros megyei településen ihatatlanná vált a csapvíz a megemelkedett sótartalom miatt, mivel a Kis-Küküllő folyó is szennyeződött.

Mintegy 39 ezer ember érintett, köztük Dicsőszentmárton, Szászbogács, Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta térsége. A vezetékes vizet csak háztartási célokra szabad használni, ivásra és főzésre nem alkalmas.

A hatóságok fokozott vízminőség-ellenőrzést vezettek be, és alternatív ivóvízellátáson dolgoznak, minimum napi öt liter ivóvizet biztosítva személyenként. Emellett kérik a lakosságot, hogy csak megbízható forrásból származó vizet fogyasszanak, és kövessék a Ro-Alert és hivatalos tájékoztatásokat – számolt be a Maszol.

Borítókép: A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt. munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket (Fotó: MTI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.