Stare de urgență la Salina Praid .Ședință de urgență la Guvern, se alocă bani pentru oamenii din zonă pic.twitter.com/ureRVwkCnV
— Jurnalul (@JurnalulN) June 2, 2025
Hódok okozhatták a parajdi sóbánya katasztrófáját?
Egészen megdöbbentő hírek láttak napvilágot a parajdi sóbánya-katasztrófa kapcsán. Hódok is szerepet játszottak a román gazdasági miniszter szerint a parajdi bánya katasztrófájában.
2025. 06. 03. 17:10

A parajdi katasztrófáért felelős lehet a hódpopuláció
A parajdi sóbánya vízbetörése súlyos kockázatot jelent, a helyzet rendezéséhez 130 millió lejre (körülbelül tízmilliárd forint) lenne szükség – közölte Bogdan Ivan román gazdasági miniszter. A Korond-patak medrének elterelése, a víz kiszivattyúzása és a bányajáratok megerősítése lenne a megoldás, de ezt környezetvédelmi aggályok és a védett hódpopuláció eddig akadályozták. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben többször próbálták elterelni a bányához közeli Korond-patakot, de ezt a környezetvédelmi hatóságok meghiúsították a területen élő, védett hódpopulációra hivatkozva.
Kollégáimat akkor is figyelmeztették, hogy különös óvatossággal járjanak el, nehogy veszélyeztessék a hódokat. Őszintén szólva ez nekem nevetségesnek tűnik
– mondta Ivan.
A miniszter szerint a patak teljes medrének elterelése technikailag lehetséges lenne: „Körülbelül négy hónap alatt kivitelezhető lenne a projekt, egy betonmedencével, amely a folyó teljes medrét elvezeti – még ha ez védett területen halad is át.”
Bogdan Ivan hozzátette: „Azt fogjuk javasolni a kormánynak, hogy szükség esetén hozzon sürgős döntést, és utasítsa a környezetvédelmi hatóságokat és a természetvédelmi területekért felelős szervezeteket, hogy a lehető leghamarabb adják ki az engedélyeket. Nem engedhetjük meg, hogy a sóbánya sorsát a hódok akadályozzák.”
További Külföld híreink
Ihatatlanná vált a víz Parajdon
Mindeközben óriási gondok léptek fel az ivóvízellátással a településen. A katasztrófa következményeként több Maros megyei településen ihatatlanná vált a csapvíz a megemelkedett sótartalom miatt, mivel a Kis-Küküllő folyó is szennyeződött.
Mintegy 39 ezer ember érintett, köztük Dicsőszentmárton, Szászbogács, Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta térsége. A vezetékes vizet csak háztartási célokra szabad használni, ivásra és főzésre nem alkalmas.
További Külföld híreink
A hatóságok fokozott vízminőség-ellenőrzést vezettek be, és alternatív ivóvízellátáson dolgoznak, minimum napi öt liter ivóvizet biztosítva személyenként. Emellett kérik a lakosságot, hogy csak megbízható forrásból származó vizet fogyasszanak, és kövessék a Ro-Alert és hivatalos tájékoztatásokat – számolt be a Maszol.
Borítókép: A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt. munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket (Fotó: MTI)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!