Rengeteg migráns még sosem dolgozott, hiába él már húsz éve Svédországban

Minden ötödik migráns, aki több mint 20 éve él Svédországban, azt állítja, hogy soha nem dolgozott, csak segélyeket kapott. A veszélyeztetett területeken majdnem minden harmadik migráns van így. Bi Puranen kutató szerint ezek mögött a számok mögött sokkal nagyobb integrációs probléma áll, mint a munkahelyek hiánya. Olyan problémák, mint például a nyelvi nehézségek, a szegregáció, az alacsony bizalom és az évtizedekig fennmaradó értékek.

Muszlim nők Svédországban Fotó: MADS CLAUS RASMUSSEN Forrás: Ritzau Scanpix

Amikor Puranen és kollégái figyelembe veszik a nyelvet, a munkát, a társadalmi hálózatokat és a svéd születésű emberekkel való kapcsolatokat, magának a tartózkodási időnek a jelentősége csökken. A döntő tényező tehát nem az, hogy hány naptári évet töltött valaki Svédország határain belül, hanem az, hogy valójában milyen társadalomban élt ezek alatt az évek alatt.

Ez elvezet Puranen egyik aggasztóbb megfigyeléséhez: valaki nagyon sokáig élhet Svédországban anélkül, hogy a mindennapi élete jelentősen keresztezné a többségi társadalom mindennapjait. Puranen szerint a munkahely, az iskola és a lakóövezet kulcsfontosságú integrációs színterek. Ezen érintkezési területek nélkül a szegregáció önreprodukcióssá válhat.

A mélyinterjúkban a migránsok is aggodalmukat fejezték ki emiatt. Egy kirekesztett területen élő szülő így foglalta össze a helyzetet: 

A gyerekeim egy buborékban élnek.

Nem csak a földrajzról van szó. A gyerekek Svédországban nőhetnek fel, de főként hasonló migrációs háttérrel rendelkező családok veszik körül őket. A szülőknek korlátozott svéd nyelvtudásuk is lehet, és nehézségeik adódhatnak gyermekeik iskolai és nyelvi segítésében.

Korábbi kutatásában Puranen leírja, hogy hány migráns él diaszpóra környezetben, ahol a szülők származási országából származó emberek és gyermekeik alkotják a társadalmi környezet nagy részét. Ez azt jelenti, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a következő generáció is gyengébben rögzül a többségi társadalomban, mint azt szülőhelye, Svédország sugallná.

Fontos értékek nem változtak évtizedek óta Svédországban

Az integrációs probléma még nehezebbé válik, amikor azt vizsgálták, milyen társadalmakból származik a bevándorlók jó része. Olyan helyről jönnek, ahol a család, a vallás és a kollektíva jelentősen erősebb pozícióval rendelkezik, és ahol például a nemi szerepekkel, a szexualitással és a gyermekek önrendelkezésével kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a svéd normáktól.

Fotó: AFP

Puranen anyagában az újonnan érkezett SFI-résztvevők (akik svédül tanulhatnak támogatással) 19 százaléka véli úgy, hogy természetes, hogy a család vagy a rokonok döntenek a fiatalok életútjáról. A veszélyeztetett területeken ez az arány 30 százalék. 

A valós számok ráadásul magasabbak lehetnek, mivel sokan megismerték a Svédországban érvényes normákat, és vonakodhatnak őszintén válaszolni.

Puranen szerint egy tágabb értékrendről van szó a család, a szexualitás és az egyéni autonómia terén. És itt az idő sokkal kevésbé segít, mint például a dolgozói lét normái esetében. Ugyanez vonatkozhat a korábbi hazákhoz fűződő tartós lojalitásra, amelyek felülírják a Svédországhoz fűződőt. Körülbelül tíz évbe telik, mire a kutatók egyértelmű eltolódást tudnak felfedezni ezekben az értékekben. Sokaknál a változás több mint 20 évig tart. A magyarázat az, hogy a normák korán kialakulnak, és szorosan összefonódnak a családdal, a vallással és azzal a környezettel, amelyben felnőnek.

Ez más nagyságrendű integrációs kihívást jelent, mint amit munkaerőpiaci intézkedéssel vagy néhány féléves SFI-vel meg lehetne oldani. Svédország nemcsak más munkaerőpiacokról fogadott be embereket, hanem olyan társadalmakból is, amelyek alapvető társadalmi struktúrái bizonyos esetekben nagymértékben eltérnek a miénktől.

Borítókép: Migráns nők Svédországban (Fotó: AFP)