Idegen bolygók ezrei és a magyar büszkeség
A láthatatlan erők kutatása mellett az űrteleszkóp az exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívüli világok felkutatásában is forradalmat indít. Az űrtávcső egy egészen elképesztő, úgynevezett gravitációs mikrolencséző technológiával pásztázza majd a Tejútrendszer központi régióját.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy olyan apró, Föld-méretű kőzetbolygókat is felfedezzen a csillagok lakható zónájában, amelyeket a korábbi távcsövek egyszerűen túl halványnak találtak.
Sőt, a kutatók arra számítanak, hogy a teleszkóp segítségével több ezer olyan „kóbor bolygót” is találnak majd, amelyek csillag nélkül, magányosan sodródnak a sötét űrben.
A misszió másik technológiai csúcspontja a Coronagraph Instrument (CGI) nevű műszer. Ez egy olyan forradalmi „napszemüveg”, amely képes kitakarni a távoli csillagok vakító fényét, hogy a közvetlen közelükben keringő, halvány bolygókat közvetlenül le lehessen fényképezni. Ebben a fejlesztésben mutatkozik meg a magyar szál:
a hazai tudományos élet elismert szakembere, Detre Örs Hunor fizikus és csillagász a James Webb után ezen a csúcstechnológiás műszeren is dolgozott. A magyar mérnöki és kutatói zsenialitás így közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy az emberiség közelebb kerüljön az élet nyomainak megtalálásához a távoli világokban.
A sikeres start után a Nancy Grace Roman nem marad a Föld körüli pályán. A következő nagyjából száz napot utazással tölti, hogy elérjen a bolygónktól 1,5 millió kilométerre található Lagrange 2 (L2) gravitációs pontig. Ez pontosan ugyanaz a stabil és hideg kozmikus környék, ahol jelenleg a James Webb űrteleszkóp is dolgozik. Miután megérkezett, a műszerek kalibrálása és tesztelése következik, a csillagászok pedig azt ígérik, hogy a teleszkóp első lélegzetelállító, nagyfelbontású tudományos felvételeit 2027 kora tavaszán tárják a nyilvánosság elé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!