Elindult a NASA csodafegyvere, aminek a fejlesztésében magyar szakember is részt vett + videó

A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen a magasba emelkedett a SpaceX Falcon Heavy rakétája, fedélzetén a NASA legújabb zászlóshajójával, a Nancy Grace Roman űrteleszkóppal. A mintegy 4 milliárd dolláros büszkeség nem csupán a legendás Hubble és a James Webb örökségét viszi tovább, hanem olyan radikálisan új látásmódot hoz az űrkutatásba, amely alapjaiban rajzolhatja újra mindazt, amit a sötét energiáról, a sötét anyagról és az idegen világokról tudunk.

Fotó: NASA Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

A Nancy Grace Roman űrteleszkóp a fizika legsúlyosabb kérdéseire keresi a választ (Fotó: SAUL LOEB / AFP)

Idegen bolygók ezrei és a magyar büszkeség

A láthatatlan erők kutatása mellett az űrteleszkóp az exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívüli világok felkutatásában is forradalmat indít. Az űrtávcső egy egészen elképesztő, úgynevezett gravitációs mikrolencséző technológiával pásztázza majd a Tejútrendszer központi régióját.

Ez a módszer lehetővé teszi, hogy olyan apró, Föld-méretű kőzetbolygókat is felfedezzen a csillagok lakható zónájában, amelyeket a korábbi távcsövek egyszerűen túl halványnak találtak.

Sőt, a kutatók arra számítanak, hogy a teleszkóp segítségével több ezer olyan „kóbor bolygót” is találnak majd, amelyek csillag nélkül, magányosan sodródnak a sötét űrben.

Ready for launch, ready to change how we view the cosmos.

After years of careful planning, testing, and construction, @NASARoman is ready for liftoff tomorrow, Aug. 30. pic.twitter.com/6KzZjUOu8F

— NASA (@NASA) August 29, 2026

A misszió másik technológiai csúcspontja a Coronagraph Instrument (CGI) nevű műszer. Ez egy olyan forradalmi „napszemüveg”, amely képes kitakarni a távoli csillagok vakító fényét, hogy a közvetlen közelükben keringő, halvány bolygókat közvetlenül le lehessen fényképezni. Ebben a fejlesztésben mutatkozik meg a magyar szál: 

a hazai tudományos élet elismert szakembere, Detre Örs Hunor fizikus és csillagász a James Webb után ezen a csúcstechnológiás műszeren is dolgozott. A magyar mérnöki és kutatói zsenialitás így közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy az emberiség közelebb kerüljön az élet nyomainak megtalálásához a távoli világokban.

A sikeres start után a Nancy Grace Roman nem marad a Föld körüli pályán. A következő nagyjából száz napot utazással tölti, hogy elérjen a bolygónktól 1,5 millió kilométerre található Lagrange 2 (L2) gravitációs pontig. Ez pontosan ugyanaz a stabil és hideg kozmikus környék, ahol jelenleg a James Webb űrteleszkóp is dolgozik. Miután megérkezett, a műszerek kalibrálása és tesztelése következik, a csillagászok pedig azt ígérik, hogy a teleszkóp első lélegzetelállító, nagyfelbontású tudományos felvételeit 2027 kora tavaszán tárják a nyilvánosság elé.