„A multikulti már megbukott”

– Ön előtt még soha nem indított muszlim polgármesterjelöltet a CSU. Összeegyeztethetőnek tartja-e a kereszténység és az iszlám értékrendjét?
– Én az iszlám alavita áramlatát követem: ez egy szekulárisabb, liberális irányzat a valláson belül. Ezt a különbséget világosan kell látni. A CSU-ban a keresztény szó pedig nem egy szektára utal, hanem egy emberképre és értékrendre. Teljes mértékben meg vagyok győződve róla, hogy az alavita és a keresztény értékrend megfér egymással.

– Régebben Markus Söder úgy foglalt állást, pártját nem MSU-nak hívják, és nem kívánnak muszlimok gyűjtőmozgalmává válni. Söder azóta a CSU első embere és bajor miniszterelnök, de mi változott meg a párt felfogásában?
– Itt is különbséget kell tenni. Nem feltétlenül akarunk olyan muszlimokat a sorainkban tudni, akik Erdoğan török elnök után futnak, és azt mondják, hogy a politikai iszlámot propagálják. Nekünk, szekulárisabb, liberális, a világra nyitott muszlimoknak viszont nemigen különbözik az értékrendünk a CSU, Bajorország, Németország vagy Európa kultúrájától és hagyományaitól. Markus Söder korábban valóban tett ilyen kijelentéseket, de azóta a párt is változott, jobban tükrözi a társadalom szerkezetváltozását. Ennek köszönhető, hogy ma én is támogatást kapok a párton belül.

– Ha ez így van, mi történt akkor a szintén bajorországi Wallersteinben? Az ugyancsak török származású muszlim polgármesterjelölt visszalépésre kényszerült, miután nem állt ki mellette a CSU helyi szervezete.
– Wallerstein háromezer lelkes, nagyon falusias község, Neufahrn bei Frei­sing pedig, ahol én indulok, húszezres, városias település. Ezenkívül Sener Sahin – az ottani jelölt, akit említett – nem volt CSU-tag, én viszont több mint tizenhárom éve az vagyok, ismernek az emberek. A templomban is megfordulok, noha nem felejtem el, honnan érkeztek a szüleim.

A CSU-val együtt az önkormányzati választásra fókuszál

– Neufahrn Münchentől mintegy húsz kilométerre található. Sokan élnek ott muszlimok? Számíthat rájuk szavazóként?
– A húszezres lakosság egyötödének van migrációs háttere. Közülük mintegy 1300 fő török származású, a felüknek van választójoga. Utóbbiak közül azoknak a szavazataira számíthatok, akik Erdoğan ellen vannak, mert korábban kiálltam az autokratikus rendszerével szemben. Ezért fenyegetések is értek.

– Mi a programja?
– Négy témacsoportra összpontosít: a gazdaságra, az infrastruktúrára, a családpolitikára és a honvédelemre. Adóbevételekre van szükségünk, ennek érdekében pedig vonzóbbá kell tennünk Neufahrnt az ide települni szándékozó vállalkozásoknak. Lakásokat is építenünk kell, mert ide települő adófizető polgárokra is szükségünk van. Ehhez megfelelő közlekedési infra­struktúra, autóbuszos, vasúti és metróösszeköttetés, elektromos­autó-feltöltési lehetőség, valamint családpolitika kell. Nem tudom, Magyarországon mi a helyzet, de nálunk nagyon drágák az ingatlanok. Megfizethető telekárakra van szükség.

– És a negyedik pont? Mit ért honvédelem alatt? Tömegek készülnek a Közel-Keletről Európába ugyanúgy, ahogyan a 2015-ös migrációs válság során is. Be kell őket fogadnia Németországnak?
– A választási mottóm negyedik pontja: védeni a hazát. Azoknak, akik hozzánk érkeznek, el kell fogadniuk az itteni értékszerkezetet. A multikulti megbukott, nem sikerült megvalósítani. Mondok egy példát: ha megérkezik egy menekült Berlinbe, akkor azt látja, hogy az arab, a török vagy az orosz – de említhetnék más nemzetiséget is – azt tesz, amit csak akar. Így aztán nem ismeri ki magát. Ezért meg kell mutatnunk neki, hogy világos értékrendünk van. Kialakíthatja a saját identitását, a maga útját járva fejlődhet, de nem a szabad, demokratikus berendezkedésünkre, az alaptörvényünkre, a jogszabályainkra való tekintet nélkül.

– Nyerni fog?
– Azért indulok, hogy nyerjek. Nem könnyű győzni a hivatalban lévő polgármester, egy zöldpárti politikus ellen. De nem is lehetetlen.