Az EB a terhek megosztását, a betegek egymástól való átvételét kéri a tagállamoktól

Most Kelet-Közép-Európa is szenved, nincs olyan tagállam, amelyet ne viselne meg a vírus második hulláma – fogalmazott Ursula von der Leyen Brüsszelben szerdán, bejelentve, hogy a holnapi EU-csúcson arra fogja kérni az országvezetőket, hogy egyes tagállamok túlterhelt kórházait tehermentesítsék, s kezdjék meg az intenzíven fekvő fertőzöttek átvételét egymástól. Az Európai Bizottság elnöke szerint az idei karácsony nagyon más lesz, mint a korábbiak. Brüsszelben arra számítanak, hogy legkorábban jövő áprilisban indulhat a vakcina forgalmazása, ám ez sem fog hirtelen csodát tenni.

A belgiumi Liége egy kórházának Covid részlege 2020. októberében. Forrás: EPA-EFE/STEPHANIE LECOCQ]

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Peter Piot mikrobiológus, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola igazgatójával együtt állt kamerák elé Brüsszelben, hogy tájékoztassa a közvéleményt a koronavírus-válság fejleményeiről, egyben bejelentse az uniós bizottság legújabb kezdeményezéseit a járvány megfékezésére. Ismert, az EU-nak alapvetően nincs közegészségügyi kompetenciája, a vírus első hullámának idején is láthattuk, hogy a tagállamok közötti kommunikációs platformként, ajánlások megfogalmazójaként szolgál. Ezt a funkciót használná Von der Leyen az állam- és kormányfők csütörtöki, a koronavírusra fókuszáló virtuális csúcstalálkozóján is, ahol Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök fogja képviselni.

Mint azt a bizottsági elnök szerdán bejelentette, az értekezleten arra fogja kérni az országvezetőket, hogy ezentúl sokkal jelentősebb mértékben osszanak meg információt egymással járványügyben. A tagállamoknak fel kell majd mérniük, hogy az egészségügyi intézményeik intenzív osztályainak mekkora a kapacitásuk, és amennyiben lehetőségük van rá, elsősorban a szomszédos tagállamokat kell segítségben részesíteniük a betegek átvételével.

Von der Leyen szerint jelenleg kulcsfontosságú, hogy uniós szinten is tisztán látható legyen, melyik tagállamban mekkora nyomás helyeződik a kórházakra. Lapunk is cikkezett róla pár napja, hogy kiváltképp a belga és a holland kórházakban kétségbeejtő a helyzet: Németország már a múlt héten megkezdte a koronavírusos hollandok saját területére való átszállítását.

Ursula von der Leyen a biztosi kollégium ülésén Brüsszelben 2020. október 28-án
Fotó: EU Commission/Etienne Ansotte

Ursula von der Leyen: a járvány után majd számot vetünk

Az Európai Bizottság elnöke szerint a járvány két hulláma között az európai kórházak igenis levonták a tanulságokat, így valamennyi intézmény menedzselni tudja majd a vírust, ehhez azonban kelleni fog az uniós partnerek segítsége. Peter Piot utóbbit adatokkal támasztotta alá: mint azt mondta,

jelenleg ötven százalékkal kevesebben halnak meg a kórházba kerülő vírusesetek közül, mint az első hullám idején.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs veszítenivaló idő, ugyanis a helyzet súlyos: csak a múlt héten a harmadával emelkedett összes haláleset száma az előző heti európai adatokhoz képest, tehát naponta körülbelül ezer uniós állampolgár hal bele a koronavírusba. „Gyorsan tanulunk, előttünk ilyesmivel még sosem szembesültek” – húzta alá a szakember. Ursula von der Leyen szerint nem második lezárást kér a tagállamoktól, de be kell látni, hogy az idei karácsony az előzőekhez képest nagyon más lesz.

Arra a felvetésre, hogy a számok fényében nevezné-e bukottnak az eddigi járványkezelést, a német politikus kijelentette: még sok van hátra a koronavírus-válságból, így számot vetni csak annak lecsengését követően lesz érdemes.

A belgiumi Liége egy kórházának Covid-részlege 2020. októberében
Fotó: EPA-EFE/Stephanie Lecocq

A bizottság százmillió eurót költ gyorstesztekre

Ursula von der Leyen bejelentette továbbá, hogy az állam- és kormányfők holnap a tesztelési stratégiák egységesítését is megvitatják majd, így azt, hogy bizonyos teszteket valamennyi tagállam ismerje el. Az esetszám gyors növekedése miatt az Európai Bizottság pedig százmillió eurót fog gyorstesztekre költeni, amelyeket mielőbb el is juttatnak a tagállamoknak. Szintén a holnapi EU-csúcson kerül majd megvitatásra, hogy minden egyes EU-ország rendelkezzen saját vakcinastratégiával, tehát körvonalazza például azt, hogy a társadalom melyik csoportját kívánja elsőként beoltatni.

A bizottsági elnök szerint jelenleg a legbiztatóbb forgatókönyv, hogy legkorábban áprilistól kezdődően havi 20-50 millió dózis áll majd rendelkezésre.

– A vakcina mindenesetre nem egy csoda lesz, amely egyik napról a másikra mindent megváltoztat majd – figyelmeztetett Von der Leyen, aki szerint törekszenek rá, hogy az oltóanyaghoz való hozzáférés általános és igazságos legyen. Peter Piot utóbbi margóján arra figyelmeztetett: a felmérések azt mutatják, hogy

az európaiak mintegy negyede nem lenne hajlandó beoltatni magát. Ezért az uniós és tagállami szakembereknek a kommunikáción is töretlenül dolgozniuk kell – szorgalmazta.

Az EB szerdán közölte azt is, hogy a hatékony járványkezelés érdekében egy asztalhoz kívánja ültetni a tagállamok legkiválóbb tudományos munkatársait.