Az emberi jogi egyezmények felülvizsgálatára készül London

Az Egyesült Királyság sajtóhírek szerint hamarosan felülvizsgálja az emberi jogokat érintő, nemzetközi jogi kötelezettségeit, s ezzel tovább mélyítheti a nézetkülönbségeket az uniós partnerekkel. A britek a La Manche csatornára nehezedő migrációs nyomás miatt szigorítanának.

Még fel sem ébredtek Brüsszelben a legfrissebb brexitsokkból, Boris Johnson miniszterelnök újabb gyomrost vinne be európai szövetségeseinek. A konzervatív brit lap, a The Telegraph friss információi szerint a londoni kormány napokon belül bejelenti, hogy a szigetország által ratifikált emberi jogi egyezmények teljes felülvizsgálatára készül – mégpedig azzal a céllal, hogy egyes területeken opt outot szerezzen magának. Az intézkedés érinti a brit jogba 1998-ban átültetett, az Európa Tanács égisze alatt 1950-ben elfogadott Emberi jogok európai egyezményét is. Emlékezetes, hogy a szigetország az Európai Unió 2009-es Alapjogi Chartájának alkalmazói közül már kimaradt, épp azzal az indokkal, hogy az lopakodó hatásköröket szerezhet az EU-nak.

A frissen beharangozott felülvizsgálatot a britek azzal magyarázzák, hogy

nagyobb szabadságot akarnak maguknak a migráció menedzselésére, így az érkező illegális bevándorlók kitoloncolására.

Lapunk is már több alkalommal írt róla, hogy sokszorosára nőtt a migrációs nyomás a La Manche csatornán: míg 2019-ben összesen 1850-en érkeztek Franciaországból a brit szigetekre, csak idén szeptemberig már több mint hatezer migráns ért partot. Boris Johnson nemrég kendőzetlenül vallott róla, hogy a hatóságok folyamatosan toloncolják ki az illegálisokat, de a hatékonyságukat nagy mértékben akadályozzák a szigetország szerződéses kötelezettségei. A The Telegraph oknyomozó cikke szerint, ha a britek ledobják az emberi jogi bombát, a deportálások megkönnyítése és felgyorsítása lehet az egyik következmény. A bevándorlással szemben kritikus brit Konzervatívok egyébként eddig sem rejtették véka alá a terveiket: már a 2019-ben elfogadott tory pártprogram kimondta, hogy

a brexit után a brit emberi jogi szabályozás felülvizsgálatra szorul.

Dover, 2020. augusztus 13.
Illegális bevándorlók Dover kikötőjébe érkeznek a brit határőrség vízi járművén 2020. augusztus 13-án. Augusztus első tíz napjában csaknem 700 migráns érte el a brit partokat Franciaország felől a La Manche csatornán
MTI/EPA/Andy Rain

Az EU egy héten belül a második pofont kapja a britektől

Az emberi jogi szigorítás nyilvánvalóan hatással lesz a jövőbeli brit–uniós kapcsolatokra, amelyek kereteit e sorok írásakor is teljes homály fedi. London a héten kísérletet tett a 2019-es kilépési megállapodás egyes, főként a piaci szabályozást érintő elemeinek nemzeti jogban történő felülírására, ezért veszélybe került a jelenleg is tartó átmeneti időszakot lezárandó, jövőbeli kapcsolatokról szóló alku. Az EU ugyanis megfenyegette a briteket, mondván: ha elfogadják a törvényt, az végleg aláássa a bizalmat a felek között. Az Európai Parlament – amelynek szintén ratifikálnia kell a jövőbeli viszonyról szóló egyezséget – odáig ment, hogy vétót helyezett kilátásba a brit törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén. Az arról szóló tárgyalások egyébként már hétfőn megkezdődnek a londoni parlamentben.

Az emberi jogi kezdeményezésre vasárnapig nem reagáltak uniós berkekből,

de mivel több mint 3,5 millió uniós állampolgár él a szigetországban, borítékolható, hogy e téren is elmarasztalják majd Londont.

Az EU mellett egyébként elődei is kritizálják a nemzetközi szerződésekkel hazardírozó Johnsont: Theresa May után a szintén konzervatív John Major, illetve a Munkáspárti Tony Blair volt miniszterelnökök is keményen bírálták a politikust.