Az uniós biztos az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésének az isztambuli egyezmény és a nők elleni erőszak témájában tartott vitáján kiemelte, egyre több a házasságon, valamint a nők és a gyermekek ellen elkövetett családon belüli erőszak, amit a koronavírus-járvány miatt szükséges otthonmaradás kedvezőtlenül befolyásol.
Aggasztó tendencia mutatja, hogy az otthon melege nem mindenütt és nem mindenkinek biztosított, az otthon nem mindig jelent biztonságos helyet az ott élőknek
– fogalmazott. Kiemelte, hogy az isztambuli egyezmény ratifikációja fontos, az egyezmény ugyanis a nemzetközi jogszabályok tekintetében valódi referencia, viszonyítási alapot jelent a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni küzdelemben. A nemi esélyegyenlőségi stratégián keresztül pedig az uniós bizottság célja az, hogy a nők megfelelő védelmet kapjanak, illetve az, hogy a nők ne féljenek bejelenteni a velük szemben elkövetett családon belüli erőszakot.
A bizottsági dokumentum kulcsfontosságú intézkedéseket vázol fel a nemi erőszak felszámolására, az egyenlő munkaerőpiaci részvételre, az egyenlő bérek biztosítására, valamint a nemek közötti egyensúly elérésére a döntéshozatalban és a politikában – emlékeztetett az uniós biztos. Határozottan fel kell lépni a családon belüli erőszak ellen, komoly büntetést érdemelnek az elkövetők – tette hozzá Dalli.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján tartott európai parlamenti vitához intézett írásbeli hozzászólásában azt emelte ki, hogy az isztambuli egyezmény önmagában nem garancia a nőket ért erőszak megakadályozására, helyette átfogó tagállami törvényi garanciák létrehozása és egységes társadalmi fellépés szükséges. – A nők elleni erőszak megszüntetése azt jelenti, hogy minden lehetséges eszközzel és szigorú jogszabályokkal küzdünk minden nő és lány jogáért mindannyian együtt, minden szinten, a társadalom minden területén – fogalmazott.
Kiemelte, minden európai tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a törvények az áldozatok védelmét és a segítségnyújtást biztosítsák. Az isztambuli egyezmény nem ”csodaszer„ erre, sőt, ideológiai szempontok által vezérelt, és sok esetben gyengébb szabályokat határoz meg, mint a már meglévő jogi eszközök – figyelmeztetett.
Csak a határozott kormányzati fellépés változtathatja meg a helyzetet, ahogy ez Magyarországon meg is valósul. A számok önmagukért beszélnek, és minden nap azt látjuk, hogy az egyezmény ratifikálása nélkül is javul a nők helyzete
– jelentette ki. Szavai szerint az egyenlőség alapvető elv, amelyet az európai értékek rögzítenek. Biztosítani kell, hogy ez valósággá váljon minden állampolgár, férfi és nő, fiú és lány számára – mutatott rá. Célzott fellépésekre van szükség, amelyek kezelik a problémák gyökereit, igazodnak a tagállamok valóságához, és kezelik a kapcsolódó problémákat, például a szegénységet és a kirekesztést – tette hozzá Járóka Lívia.
