Komoly, akár egymilliárd dolláros fegyverüzletről is tárgyalhatott Donald Trump és Orbán Viktor Washingtonban. Katonai forrásaink szerint ennek egy hosszas alkufolyamat volt az előzménye, amely a fegyveres erők jogállásáról szóló korábbi magyar–amerikai egyezmény (OMNIBUS) modernizálásáról szólt.
Ebben az egyezményben azt szabályozták, hogy milyen feltételekkel tartózkodhatnak az Egyesült Államok fegyveres erői Magyarországon, és itt milyen tevékenységet folytathatnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes ennek jegyében írta alá a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó új védelmi együttműködési megállapodást (DCA).
Erre többek között azért volt szükség, mert Magyarország egy új, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert kíván beszerezni, és előrehaladott tárgyalásokat folytat erről az amerikaiakkal is, vagyis a lehetséges beszállító Raytheonnal, illetve a fegyverüzleti ajánlatot közvetítő diplomatákkal.
Maradtak még tisztázatlan kérdések
Fotó: MTI/EPA/Adam Warzawa
Az amerikai haditechnikai eszközök telepítéséhez viszont amerikai szakemberek és katonák állomásoztatására is szükség lenne, ami jogi és szuverenitási kérdéseket is felvet, nem beszélve arról, hogy Oroszország sem nézne jó szemmel semmilyen amerikai légvédelmi rakétatelepítést egy Ukrajnával határos országban.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a tervek szerint az üzletben részt venne a norvég Kongsberg is, amellyel már alaposan pórul járt egyszer a Magyar Honvédség egy félresikerült rádióbeszerzés kapcsán.
Ezért merülhetett fel, hogy a közepes hatótávolságú rakétákat végül nem is az Egyesült Államoktól szereznénk be, de helyettesítenénk az üzletet egy, az országot hosszú távon elkötelező, nagyobb volumenű fegyverbeszerzéssel. A beszerzésről szóló megállapodást a szintén amerikai Lockheed Martin nevű céggel kötné meg Magyarország.
Mint azt korábban megírtuk, magyar katonai szakmai körökben felmerült, hogy az úgynevezett négy és feledik generációs Gripen vadászgépek helyett korszerűbb, ötödik generációs eszközöket szereznek be 2026 után a légierő számára.
Ilyen lehet például a Lockheed Martin által gyártott F–22 Raptor vagy az F–35 Lightning-II, amelyek 2026-ban is biztosan megfelelnek majd a NATO igényeinek. Egyes vélemények szerint ezek a gépek azonban túl fejlettek a magyar légierő számára, amelynek elsődleges feladata a légtér védelme.
